Terrierterápia, kockázatokkal és mellékhatásokkal...

Hosszú száraz, forró nyár van. Olyan, ami igazán feladja a leckét egy kutyás családnak. Tekintve, hogy a kutya kisebb szívproblémákkal küzd. Érthető hát, hogy a napunk központi kérdése a: Hogyan hűtsem le a kutyát? Mindent bevetünk ami csak eszünkbe jut. Állandóan van jégkocka az ivóvízben. Hűsítő matrac, hűsítő gallér nélkül sehová sem megyünk. Víz és… Tovább »

2018. július 4.-e, egy tökéletlenül tökéletes nap volt. Spyke szülinapja, aki aznap 11 éves lett. Miközben ő egy kölyökkutyát megszégyenítő csínytevéssort generált, én úgy éreztem évtizedeket öregedtem, mindössze egy nap alatt. De annak a napnak minden pillanatát élveztem. Így utólag, pedig biztosan állíthatom, hogy ez volt eddig Spy legjobb szülinapja. De nézzük csak időrendben az… Tovább »

Vidéki nagyvárosban – egyáltalán városban- élni kutyával, több mint kihívás. Egy Kalkuttai Szent Teréz nyugalmával megáldott kutyatartónak is. Hát még nekem, aki gyűlöli a tömeget, utálja a zajt és a fennhangon való állandó visítást, a kioktatásokról nem is szólva. Nagyítóval kell keresni a helyeket, ahová kutyával mehetek. Nem elég, hogy az időjárás miatt folyamatosan nagyon… Tovább »

Fotóblog. Itt, a blogok között, most először jön egy olyan bejegyzés, amiben inkább a képek dominálnak majd. Mindenkit megnyugtatok, ezúttal, nem a saját fotóimból. Azokról ugyanis gyakran lemaradnak dolgok. Egy láb, néha egy fülcsücsök, vagy esetleg egy komplett őz család. 😀 / Bár ez inkább Evelin műfaja./ Ezért, Sári Gazdi képeit használom most. 🙂 Azt,… Tovább »

Pár hete, még a nagy viharok, és mostani kánikula előtt történt. Az iskola még javában tartott, a nyaralók még nem vették birtokba a tóparti, kis füves területet. Csak a parti büfések dolgoztak, néhány kiránduló volt, és pár horgász. Ideális volt a hely és az idő is, hogy Spy ússzon néhány hosszt.   A feladatokat, mint… Tovább »

Azon a nyáron rettenetes meleg volt. Az az igazi kánikula, amikor levegőt venni sem volt kedvem, mert még az orrnyálkahártyámat is égette a hőség. Nem mondom, hogy hősiesen szenvedtem, inkább hol nyűglődtem, hol mérgelődtem, és közben annyira vártam vissza a telet, hogy még a napokat is számoltam. 🙂 Spyke, pedig egész nap csak dőlt egyik… Tovább »

Nem tudtam hogy létezik. Gyermekkorom mesebeli erdeje. Kislányként, a kedvenc időtöltéseim egyike az olvasás volt. Amíg nem tudtam olvasni, addig olvasott Anyukám, a nagyszülők  – orrvérzésig-, de amint megtanultam olvasni, bevackoltam egy sarokba, és faltam a mesekönyveket. A tanítónénim szerint, mindig is túl élénk volt a fantáziám. Elképzeltem a helyeket, szereplőket, és ha valaki nem… Tovább »

Van kedvetek velünk tartani egy reggeli sétára? Igaz, már rég nincs ilyen napsütés, de szívesen megmutatom Nektek azt, amit mi láttunk, akkor reggel. Még  viszonylag szép és enyhe idő volt, amikor összefújta a reggeli szellő a kutyáinkat és minket Gazdikat. Hogy hol?  Hát abban az erdőben, ahol a tó és a patak is van. Bár… Tovább »

A méhecskés kaland után, ideje volt valami más elfoglaltság után nézni. Elvégre, ki mondta, hogy egy nyaraláson majd a napágyban fekve olvasgatok a tóparton. 🙂 Míg Gazdi biciklizik, edz délutánonként, én addig animátorkodom. És, hogy mindezt, hogy oldom meg? Valahogy így! Ha már tó, akkor értelem szerűen, azt terveztük, hogy hajóval indultunk felfedezni a túlparton… Tovább »