Terrierterápia, kockázatokkal és mellékhatásokkal...

Így nyaralunk mi… / 1. rész/

Kutyával nyaralni nagyon jó. Igaz, hogy valamivel több előkészületet igényel, de minden pillanat miatt megéri. Régen, – amíg csak kettesben nyaraltunk Gazdival- elég volt, ha bedobáltam pár holmit a bőröndünkbe, és irány a nyár. Ja, igen, gyakran előfordult, hogy kimaradt pár cucc, de ez nem igazán jelentett problémát, mert – legfeljebb legnagyobb sajnálatomra- vásárolgattunk kicsit… Tovább »

Született: Július 4.-én

Nem vicc, Spyke, valóban akkor született. 2007. 07.04.-én.  Ja, hogy a névnapja meg Szeptember. 11.-én van. Jó, belátom, ez tényleg kicsit  furcsa. Angyali, ördög. Egy terrorier. Ma lett, éppen 7 éves. Szerencsésnek érzem magam, mert baba kora óta ismerem. Szerencsés vagyok, többek között azért is, mert ebből a 7 esztendőből, mindössze néhány napot töltöttünk külön…. Tovább »

Ars poetica…

Nagyon sok  kutyás gazdit ismerek, és szinte mindannyian más- más elvek mentén nevelik a kutyájukat. Vannak közös pontok, de mindenkinek van valami kis plusz, vagy más a repertoárjában. Igyekszem elfogadni sok mindent, -még akkor is, ha én máshogy gondolom jónak-  és néha ellopok egy-egy szuper ötletet tőlük. Van néhány dolog, amin azonban soha nem fogok… Tovább »

Mesél az erdő… / Picur története/

Az erdő, ahol reggelente kutyások, futók, kirándulók jönnek össze csodálatos hely. Itt kezdünk minden napot, ha esik, ha fúj. Télen  is felmászunk, térdig érő hóban is. 🙂 Az, hogy milyen titkokat, történetek rejt, számomra is később derült csak ki. Van egy kis Büfé a parkolóban, előtte padokkal. A Büfés úgy ismer mindenkit, mint egy jó… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!