Terrierterápia, kockázatokkal és mellékhatásokkal...

Néhány esős nap múltán, délutánra, végül kisüt a nap. Rohanok haza a munkából, hogy Spy-t egy jó nagy körre ki tudjam vinni, mielőtt elér minket az újabb csapadékzóna.  A nagy sietségben, otthon, csak a legfontosabbakat veszem magamhoz. Kutya, póráz, egy zacskó jutalomfalat – nem akarok most adagolással szöszmötölni- , és már indulunk is. Hosszú sétát… Tovább »

Az EU támogatásával, sok erdei létesítmény felújítása, szépítése- sétaút, esőbeállók, tavak kotrása- valósul meg mostanában a Mecsekben.  Miután elkészültek vele, szó szerint felfrissült a környezetünk. Szebb, élhetőbb mint valaha. Egyszerű erdőjáróként, pedig egy csomó érdekességet olvashatok, tanulhatok a tájékoztató táblákról. Mégis azt kell mondanom, hogy az EU valamint az erdészek hibája egyaránt, hogy ismét lebőgtem… Tovább »

Karácsony előtt történt. Félelmetes gyorsasággal múltak a napok, és egyre nőtt a nyomás a drága városlakókon- köztük rajtam is- , hogy bevásároljanak az Ünnepre.  Én, aki nagy ívben kerülöm a tömeget, mégis minden lelkierőmet összeszedve elindultam – Aranyvasárnap, hát mikor máskor- hogy beszerezzem a menüm hozzávalóit. Ajándékot, kizárólag neten rendelek, mert így nem kell nyomulnom… Tovább »

Régóta készültem megírni ezt a történetet. Ígértem, hogy lesz egy ilyen írásom, de picit mindig halogattam. Talán azért mert Karácsonyra tartogattam. 🙂 A legfontosabb dolog, – és számomra nagyon fontos Ajándék-  amit a saját hűségén, szeretetén és bohócságán kívül adott nekem Spyke,  az, hogy kialakultak új – felnőttkori – barátságok. Nem vagyok igazán partiarc. 🙂… Tovább »

Már szombaton sem éreztem túl jól magam. Bujkált bennem valami kór. A hétvégi teendőimet még elláttam- mivel két pasiról is gondoskodnom kell, nincs lazítás, nincs kibúvó, maximum ha vérzéses lázam van 🙂 – de vasárnapra lázas lettem. Mondjuk azért nem volt vérzéses láz. Felkelni sem bírtam. A reggeli sétát Gazdinak kellett -volna- megoldania. De a… Tovább »

Régebben – még kutyás létem előtt- , amikor azt olvastam, hogy a fajtamentők azt írják, hogy “Sportos gazdinak ajánljuk”, mindig elgondolkoztam. Ez meg mi a fenét jelenthet? Ki a sportos? Mondjuk Gazdi, aki úszik, fut, bicajozik, evez? Vagy akár én is, aki csak nordic-ol és bicajozik? Akkor most lehet terrierünk, vagy válaszunk mást. Egyáltalán lehet… Tovább »

Emlékszem, abban az évben sokat gondolkoztunk a családbővítésen. Akinek van kutyája megérti miért. Ha több kutyája van, biztosan tudja is, miről beszélek. Néhány éve történt. Nyár volt. A nyaralás előtti utolsó hetekben jártunk. Mondhatni finisben voltunk. Azon gondolkoztunk, hová is kéne vinni Spy-t sétálni, ahol árnyék és víz is van. Ekkor ugrott be, hogy a… Tovább »

Sosem tudod meg addig,  milyen fontos valójában számodra valaki, amíg el nem veszíted. Spyke eltűnése alatt, végig légüres térben éltünk. Vegetáltunk. Féltünk még egymással is megosztani a legsötétebb gondolatainkat. Ezért, inkább elmondtam a lányoknak. Mindenkinek aki hívott, és mindenkinek aki az utamba került. Nem lett könnyebb. Kisírtam ugyan magam, de a fájdalom nem enyhült. Rettegtünk… Tovább »

 Emlékszem, minden azzal  kezdődött, hogy Gazdi elkezdett furán viselkedni, röviddel azután, hogy Spy meglett. Telefonált a teraszon, nagyon sokat ült a laptop előtt, és titkolózott. Kíváncsivá tett. Nagyon. Hiába kérdezősködtem, nem tudtam kihúzni belőle mit titkol. Aztán a mozaikok kezdtek összeállni. Főleg akkor, amikor közölte, kérjek szabadságot egy hosszú hétvégére. Tudtam, hogy utazunk. De még… Tovább »

Mint nemrég értesültem róla, tahó lettem. Elmesélem, hogyan. Közöny. Káröröm. Gonoszkodás. Előítélet. “Csodálatos” emberi tulajdonságok, egytől egyig. Félreértés ne essék, nem vagyok szent. Jó sem. De! Igyekszem fejlődni, és nem azonnal ítélni, fél mondatokból. Nem próbálok megnevelni senkit. Egy biztos, olyan sem vagyok, mint a következő történet főszereplője. Szerencsére. 😀 Hogy kerül mindez egy kutyás blogba?… Tovább »