Terrierterápia, kockázatokkal és mellékhatásokkal...

Néha, mindenkinek szüksége van egy kis időre. Egyedül. Olyan időre, amit csak magában tölt el, a gondolatait rendezgetve, vagy éppen terveket szövögetve, esetleg lazán ejtőzve valahol egy réten. Most, hogy felgyülemlett bennem rengeteg hétköznapi nyűg, úgy gondoltam kiszabadulok egy pléddel, némi gyümölccsel, egy jó könyvvel – persze szigorúan Spyke-val, hiszen ő elengedhetetlen része a terápiának… Tovább »

Fekszem a kanapén, és töprengek. A fejemen vizes borogatás, körülöttem papírzsepi halmok, ha lennének, biztosan önsegélyező könyveket olvasgatnék. De, ha megfeszítenek sem tudom megmondani, miért lett ma, az én kis Spyke kutyámból egy természeti csapás. Akkor rekonstruáljuk csak a történteket! Már a reggel is furcsán indult. Gazdi kitalálta, hogy bablevest szeretne. Olyat, amit csak én… Tovább »

Ma délután, két fiúval, egyedül, nyakamba vettem a rétet. Kellett egy kis csend. Előtte bejelentkeztünk a Vadásznál, és azzal a jó hírrel vágtunk neki a túrának, hogy csak mi leszünk kint. Esetleg még lovasok. Őket, végül nem láttuk. Fotóblog készült a délutánról. 🙂 Indulás után, rögtön megmutattam, milyen finomság vár arra, aki szófogadó lesz. Gyorsan… Tovább »

A héten, már teljes lázban égtem. Két szó. Húsvéti készülődés. Biztosan tudom, hogy minden nagyobb ünnep előtt átélem ezt. A rohanást, a mindent a legutolsó pillanatra hagyást, a tolakodást. Ex-pedantomániásként  – szigorúan csak ex, mert mióta kutyánk van, azért kénytelen vagyok kisebb- nagyobb kompromisszumokat kötni, pl. a tisztaság területén- minden apró részletre figyelek, és imádom,… Tovább »

Van kedvetek velünk tartani egy reggeli sétára? Igaz, már rég nincs ilyen napsütés, de szívesen megmutatom Nektek azt, amit mi láttunk, akkor reggel. Még  viszonylag szép és enyhe idő volt, amikor összefújta a reggeli szellő a kutyáinkat és minket Gazdikat. Hogy hol?  Hát abban az erdőben, ahol a tó és a patak is van. Bár… Tovább »

Ha péntek délután, akkor irány a rét. 🙂 Tudják jól ezt a barátnőim is, így én lehetek az animátor három kutya mellett. Három kutya, mind más igénnyel. Adva van egy úrhölgy, egy bizalmatlan, félős, nagyhangú lelenc, na és a saját terrierkém.  Elég vegyes a csapat, ránézésre is. A rét, azonban mindegyiknek kínál valami olyasmit, amivel… Tovább »

Napokig esett az eső. Miután elállt, azonnal sétálni mentünk. Szeretem az erdőt ilyenkor. Ez a nagyon kevés alkalom egyike, amikor csak magunkban lehetünk. Nem sokan merészkednek ki a nedves, nyirkos, hideg időben. Spyke, az előző napok rövidített sétái miatt, folyamatosan pörgött. Mindent megszaglászott, jelölgetett, rohant egyik bokortól a másikig, mint aki nem győzi bepótolni amiből… Tovább »

A méhecskés kaland után, ideje volt valami más elfoglaltság után nézni. Elvégre, ki mondta, hogy egy nyaraláson majd a napágyban fekve olvasgatok a tóparton. 🙂 Míg Gazdi biciklizik, edz délutánonként, én addig animátorkodom. És, hogy mindezt, hogy oldom meg? Valahogy így! Ha már tó, akkor értelem szerűen, azt terveztük, hogy hajóval indultunk felfedezni a túlparton… Tovább »