Ha bárki azt gondolta, – mint én, korábban- hogy az élet vidéken csupa móka és kacagás, nos azt valaki nagyon csúnyán félrevezette.
A földesúr…
Esetünkben ez a Vadász volt, de vele még külön számolunk. 😀
Az, hogy boldog földbirtokosok lettünk Gazdival és Spy-al, bizony rengeteg plusz teendőt rót ránk. Gazdi már megtette amit tudott, kipucolta a területet. Spyke örökre száműzte a betolakodókat.
Őrszem…
Tipli van!
Most bizony, rajtam a sor. Ügyintézések, és szervezések jönnek, amiben verhetetlen vagyok. Arra számítottam, hogy lesz még pár nyugodt hetem, mert kitart még a tél egy darabig.
De az időjárás közbeszólt. Ilyen a gazdák élete. 😀 Mivel hamarosan ültetnünk, telepítenünk kell, a kertészekkel kezdtem. Ez volt a könnyebb menet, mert Spyke – aki mindenhová elkísért – boldogan kotort a gyümölcsösökben, mialatt én kiválasztottam a fajtajegyzékből mire is van szükségünk.
Mindig dolgozik…
Tisztáztuk a mennyiségeket, és megbeszéltük, hogy március elején mehetünk a csemetékért.
Ránéztem a naptárra. OMG! Már február vége felé járunk, és még boronálni kell, ki kell ásatni az ültetőgödröt, be kell keríteni a gyümölcsöst, hogy ne nálunk uzsonnázzanak a vadak – de ha mégis, akkor kénytelen leszek kivezényelni a Vadászt 😀 -, el kell intézni a víz, és áram bekötést. Hát a listára nézve kicsit húztam a szám. Csupa nem szeretem feladat. De kezdjük a legfontosabbal. A Traktorossal. Tekintve, hogy legutóbb csekély öt hónapig könyörögtem és fenyegetőztem felváltva, mire eljött szántani, gondoltam vele kezdek. Csak türelem és kedvesség, ismételgettem magamban.
-Szia! Gondoltam időben szólok, hogy március ELEJÉN szeretnénk fákat ültetni, szóval mikor tudsz jönni boronálni?
-Sejtettem, hogy ezért hívtál. / Átfutott az agyamon, hogy úgy mégis, mi a viharért hívtam volna még. De lenyeltem azt az epés megjegyzést, amivel készültem visszavágni./
-Igen. Csak ezért. Szóval? Mikor érsz rá?- csicseregtem.
-Háááát… Kb. 5 hónap múlva. – és volt képe ezen nevetni!
-Jaj ne már! Tényleg fontos lenne.
-Jó, de had kérdezzek valamit.
-Persze! Bármit!- lelkendeztem.
-Az a fahéjas pálinka amit küldtél, honnan van? Te csináltad? Mert nagyon jó volt, és szeretnék kérni belőle.
-Ja azt! Nem én csináltam, ajándékba kaptam. De esküszöm, szerzek még belőle. Ha kell, a receptet is megkapod, csak gyere boronálni!
-A recept is jó lenne.
-Adj egy percet! Visszahívlak!
Ismét telefont ragadtam, és már hívtam is Igazgató urat, aki mindig ellát ezzel a “finomsággal”, amiből egy kortyot sem ittam soha. Pár percig lelkendeztem neki arról mennyire finom volt a pálinkája, megbeszéltem vele, hogy március elején megyek hozzájuk a kórházba, majd a beszélgetésünk végén kibökte.
-A fahéjas pálinka elfogyott. De van dió. Vagy csináljak magácskának fahéjast, mire jön?
-Az nagyszerű lenne, de most rögtön el kéne árulnia a titkot. Csak Igazgató úr tud segíteni. Ha nincs receptúra, nem jönnek hozzánk boronálni.
-Ezt nem pontosan értem, de majd megbeszéljük ha jön. Addig is, diktálom a receptet. Nem titkos.
Hála az égnek! Felvértezve a tudással, hívtam a Traktorost.
-Ez gyors volt!- mondja.
-Az. És én is ugyanezt a gyorsaságot szeretném kérni. Idén, első akarok lenni a boronálási listádon. Figyelj! Diktálom a receptet.
Miután átadtam a know- how-t, megbeszéltük, hogy még a héten jön boronálni. Bingó! Átolvasgatta a receptúrát, és hangosan sopánkodott azon, hogy pont nincs otthon méz. Ismét visszanyeltem egy megjegyzést, miszerint, nálam inkább az a 3 l pálinka lenne a gond, ami a kiindulópont, nem pedig a méz, Aranyapám, de helyette, inkább boldogan pipáltam ki a listavezető teendőt. 😀
Akkor hát, rá is fordulhatunk a következő körre. Legyen mondjuk ez, hmm… az EON! Spy-t beültettem a kocsiba, mert utána már csak sétát terveztem, és felvettem egy erdő és EON kompatibilis szettet. 😀 Jó! Nem gumicsizmában mentem. Már előre tájékozódtam mire lesz szükségem, és volt egy telefonos segítségem is.
Miután leparkoltunk, – kihalásos alapon lehet csak helyhez jutni- próbáltam lassítani a légzésemet, biztosítottam róla Spyke-t, hogy hamarosan jövök – aludjon egyet nyugodtan- , és becsattogtam az Eon-hoz.
Siess, én itt várlak!
De jó! Alig vannak. Az angyali mosoly akkor kezdett lefagyni az arcomról, amikor realizáltam, hogy ebédidő van. Lehet, hogy kevés az ügyfél, de még kevesebb az ügyintéző. Rémesen utálok várakozni. Végül, csak kiültem a sorom, bár ennyi idő alatt simán kiműtötték a bölcsességfogam tavaly, és az még kellemesebb is volt, mint itt várni.
Kiderült, hogy én következem. A mellettem várakozó sorstársam pedig, közvetlenül a mellettünk lévő pulthoz került. Egy kis paraván választott el minket, de simán hallottuk, ki mit intéz. Ennyit a diszkrécióról.
Az én ügyintézőm a kék körmű lány volt.
-Miben segíthetek?
-Szeretnék áramot köttetni, egy külterületi telekre.
-Tulajdoni lap, tervező által készített közműterv, és ez a nyomtatvány kell hozzá. Jöjjön vissza ezekkel.- csapta elém a paksamétát.
-????? Már miért jönnék vissza? Azért jöttem, hogy ezt itt és most elintézzem. Egyébként is, hoztam tulajdoni lapot. Azonkívül, pedig nem egy házba kell áramot vinni, csak egy üres telekre.
-Tulajdoni lap, tervező által készített közműterv, és ez a nyomtatvány kell hozzá. Jöjjön vissza ezekkel.
Úgy tűnt megakadt a lemez.
-Várjon! Telefonálok.- és felhívtam a villanyszerelőt. Elmondta, hogy el ne mozduljak onnan, csak a hat oldalas nyomtatvány, első lapját tépjem le, és adjam vissza kitöltve, Kékkörömnek.
Amíg töltögettem a lapot, Kékköröm, látványosan unatkozott. Én pedig, teljes magabiztossággal vissza is passzoltam hozzá a labdát, miszerint nyilatkozzon előbb az EON, hogy be tudják-e kötni az áramot. Kékköröm meglepődött. Erre a fordulatra nem volt felkészülve. Most rajta volt a sor. Miután nálam volt a tulajdoni lap is, mégis csak neki kellett állnia dolgozni. Vadul verte a klaviatúrát, de amikor talált egy üresen hagyott részt, és úgy csapott le rá mint sólyom a mezei pocokra.
-Nem írta be hány amper kell!
-Annyi, amennyi egy normál háztartásba. Csak néhány kerti gépet fogunk használni.
-Akkor sem tudom az mennyi. 32 Amper elég lesz?
Édes jó Istenem, és én még azt hittem a Traktoros volt a nap kihívása, miközben ott ült velem szemben, egy fizikából felmentett! Ezen a ponton elgurult a gyógyszerem.
-Figyeljen nagyon. A kutyám kint vár a kocsiban. Nem érek rá arról elmélkedni, mi mindenre elég 32 amper. Az előbb mondtam el pontosan, mire fogjuk használni az áramot. Csak írja be azt a 32 ampert, és had menjek.
-Jól van na, maga tudja. Remélem elég lesz. Éjszakai áramot nem kér?
-Nem, nem kérek. Egy kertről beszélünk. Fix, hogy nem fogunk éjjel dolgozni. És igen, a 32 amper bőven elég lesz. Had magyarázzam meg, miért is gondolom így. Ha egy villamosszék elmegy 8 amperral, akkor ide se kell több!!!!
A paraván mögött, hangos röhögésben tört ki a sorstársam. Átnézet és csak annyit mondott.
-Szép volt kisasszony. 😀
De a lényeg, hogy Spy már várt rám, hogy elinduljunk, és kint a természetben csupa olyan élőlénnyel találkozzunk, aki lényegesen értelmesebb Kékkörömnél. Bár úgy tűnt, egy marék kavicsnak is több esze van. 🙁
Okosabbak, mint Kékköröm…
Róluk, meg nem is beszélve…
Én pedig, azóta is, várom az EON válaszát. Remélem, nem kell befáradnom személyesen, újra. 😀
Most még egy kis szünetet tartok, és utána jöhet a vízmű. 😀
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: