Tavaszi nagytakarítás…

Ha már a rókánál és a borznál tartottunk legutóbb, el kell, hogy mondjam, nagyon is együttérzek a tisztaságmániás borzzal, lévén én magam is megszállottja vagyok a rendnek. Ha továbbgondolom a dolgot, a mi kis otthoni állatmesénkben szimbiózisban él a róka és a borz. A borz – esetünkben én- megállás nélkül takarít, a róka meg csak rendetlenséget csinál – nálunk Spyke- és hullatja a szőrét. 😀

Rókalyuk felderítése…

Ez vajon kinek a nyoma? Róka vagy borz? 😀

Idén is elérkezett a nagy tavaszi lakástuning ideje. Mivel Spy benti kutya, ezért már pici kora óta kénytelen voltam számos, igen hatékony protokollt bevezetni a takarításban, hogy a lakás élhető és tiszta maradjon. Pl. őt is rendszeresen takarítom. 😀

Így…

Nem hiszek abban, hogy egy kutyás lakásban mindenhol ott kell legyen a kutyaszőr. Szerintem csak idő, türelem, kitartás, és megfelelő eszközök kérdése, hogy az otthonunk valóban otthon legyen, és ne egy kutyaól. Persze mindig lehet kifogásokat találni, de azt, lustaságnak vagy, igénytelenségnek hívom.

A tisztítószerek nagy részét természetesen úgy válogatom össze, hogy ne tartalmazzon feleslegesen vegyszert, és ne terheljük az amúgy is kizsigerelt bolygónkat tovább, vagy, ha szükség úgy hozza, bevetek néhány jó nevű nagyágyút. Mindig tartok itthon ecetet, és colát, amivel pl. remekül lehet kiszedni a vért, – ez néhány kutyás csetepaté után kimondottan jól jött- vagy pl. fúgát is remekül lehet tisztítani vele. Én, még wc tisztításra is gyakran használom. Ezzel el is árultam, hogyan viszonyulok a colához. 😀 Gazdi, hosszasan tudna mesélni arról,  – a szerinte idegesítő szokásomról- hogy amikor külföldön, pl. Ausztriában járunk, az utolsó üzletnél, és patikánál még megállunk, én pedig villámgyorsan telepakolok minden hézagot, és rést a kocsiban, takarító és fertőtlenítő szerekkel. Erről rögtön eszembe is jut, hogy írnom kéne pár sort a megfelelő hivataloknak, hogy semmiképpen se hagyják ki az aktuális boszorkányüldözésükből a tisztítószereket gyártó multikat sem. 😀 Ha nem hiszik, hogy van különbség a magyar és pl. osztrák tisztítószerek között, felajánlom, hogy szakértőik, egy spontán workshop keretében, élőben tesztelhetik, az általam meghatározott felületeken a lakásunkban, az állítólagosan megegyező termékeket. Ha már lehet reklamálni az ócska élelmiszeripari szemetekért, pl. cola, nutella, zacskós leves stb. , akkor véleményem szerint, egy ekkor horderejű dologgal is feltétlenül foglalkozniuk kellene, mert fontos, hogy a kutyás háztartásokban élők is egyenrangú állampolgárok lehessenek az Unióban! 😀

De vissza a kutyás lakásba. Pedantomániás vagyok, mint már biztosan kiderült. Az ugye nem meglepő, hogy a porszívó legkisebb fejével négykézláb tolom végig az összes szőnyeget, és néha szemöldökcsipesszel húzom ki a makacsul ellenálló és a szőnyeghez tapadt kutyaszőrt. Ez minimum heti program. Talán nem meglepő az sem, hogy pontosan ugyanezt a procedúrát ismétlem meg a kocsinál is. Ott azért ritkábban. Ezeket a kirohanásokat, régen Spyke meglehetősen ingerülten kezelte, pl. meg akarta ölni a porszívót, mára azonban rezignáltan alszik közben, és- vagy, megvetően méreget. 🙂

Fantasztikusan elboldogulok minden szőnyeggel, de a dohányzó asztal alá bekúszni, igazi kihívás. Márpedig ez Spy kedvenc napközbeni pihenőhelye. Mi más lenne. 😀

A takarításon kívül, van még egy tavaszi rituálénk. Minden évben komplex szűrésen esik át Spyke. Ebben a szellemben, idén is elrobogtunk  Kezelőhöz, és megkértem, hogy a nagy tavaszi szűrővizsgálatok végén, tegyen majd egy kis spot on-t is elővigyázatosságból a kutyára, mert amint kitavaszodik, megjelennek azok a pici apró legyek, amik természetesen egyből a kutya szemét célozzák meg, és néhány nap múlva majd szemférgességet diagnosztizálhat a jó doktor. Amikor ez először megtörtént, a mi Kezelőnk ezt akkora sikertörténetként élt meg, hogy a minta egy részét nem küldte el bevizsgálásra, hanem gondosan eltárolta a hűtőjébe. Jól is jött ez a plusz kis szemféregkészlet akkor, amikor jelezték a Laborból, hogy nem elégséges mennyiségű mintát küldött. Fájó szívvel ugyan, de végül elküldte a maradékot. Az ő becses aranytartalékát. 😀 Szerencsére utánunk érkezett egy másik kutya is hasonló panasszal, így gondolom feltölthette a raktárát újból. 😀

Kezelőnél, egyébként a kis szó azt jelenti, hogy a kutya tocsog a lötyiben. Mert értem én, hogy 10 kg alá és fölé van dozírozva a készítmény, de amint átlépi a bűvös határt a kutya testtömege, egészen pontosan 10,1 kg-ra ugrik a mérleg mutatója, a jó doktor már nyúl is a nagyobb adaghoz. Nem baj, hogy rajta van a kis PRT-n a nyakörv, nem baj, hogy a reggeli szükségletei elvégzése előtt, nyitásra jöttünk. A 10 kg, az 10kg. Szigorúan. Az sem tartja vissza, hogy összesen nincs annyi testfelülete a kutyának, ahol ennyi folyadékot, el lehet rendesen oszlatni. Egy border collie-ra szánt mennyiséget használunk a kis PRT-re. Érthető tehát, hogy a művelet végére Spyke, úszik a lében. Én pedig a boldogságban.

 Miután hazaértünk, Spy nagy vidáman, beügetett a szobába. Egyenesen a dohányzóasztal alá vonult.

A kedvenc helye…

Azzal a mozdulattal pedig, ahogy bekúszott, le is törölte magáról, egészen pontosan fel is kente az üvegre a maradék szert.  Remek!  Most már garantáltan nem lesz szemférges a dohányzóasztal sem. Eddig nem tudtam, de most már biztosan megjegyzem, hogy a tavaszi nagytakarítás és Kezelő, bizony kontra-indikált.

A délután úgy alakult, hogy erős nyomásra – ugyanis addig nyavalyogtam, hogy rendet kell tennem, még végül mindketten ráálltak – Gazdi, a Vadász, velük pedig Spyke ment ki a rétre, én pedig magamra vállaltam a lakás csírátlanításának hálás feladatát. Szeretek vele bíbelődni. Komolyan. 🙂

Egyértelmű, hogy a dohányzóasztallal kezdtem, hiszen már az is nagy önfegyelmet igényelt tőlem, hogy ne az affér után rögtön hajtsam ki onnan a kis PRT-t, és kezdjek neki az eredeti állapot visszaállításának.

Egy laza kis ablaktisztítóval indítottam. A cucc az üvegen, már betonkeményre kötött, és meg sem mozdította az ablaktisztító. Előkaptam a rejtett – nem hazai- tartalékom. Ami mindent visz. Amolyan autószerelő pózban, bekúsztam az asztal alá, és csak fújtam a szert. Ha leereszkedik rám a takarítás  miatt a vörös köd, bizony előfordul, hogy megfeledkezem a fizikáról. A fele az arcomba csepegett. Hülye Newton! Mindegy, nem érdekel, csak oldja már le azt a trutyit. Legnagyobb meglepetésemre, semmi sem történt. Újabb kísérlet következett, ezúttal  gyógyszertári tiszta szeszt használtam, ami mindig van itthon. De csak annyi történt, hogy a sminkvatta is felragadt az asztalra. Hogyaza! Nézzük meg az ecetet. Nem hiszem el. Eddig három-nulla a spot-on javára.

Idegesen kirohantam az irodába, és a rágugliztam a spot-on összetevőire. Mit gondoltak ezek? Pont velem fognak kiszúrni? Mindjárt megnézem mi oldja ezt a cuccot? Benzin? Tűz? Ha kell, most helyben alágyújtok, vagy gázt fejlesztek! Mégis, mi a vihar kell ide? Keton, észter, éter, karbonsav, halogénezett szénhidrogén?

Időközben kicsit lenyugodtam. Bár a foltbenzin végül elég jól lehozta, azért maradtak még érintetlen – sminkvattás- területek. Újra nekiestem. Ezúttal az üvegkaparóval. Teljes siker! Egy órás megfeszített munka után, amikor is minden, a háztartásban fellelhető vegyszert, valamint a teljes kémiai tudásomat latba vetettem, végre tiszta lett az asztal alja. Szuper  most akkor, kb. 0,5 m2-el végeztem is a takarításból. Nem rossz. Már csak kb. 99,5 m2 van vissza. 😀 Csak tudnám mitől fájt úgy a hátam, a térdem, és a vállam. Meg a fejem. Ja, azt tudtam. Azoktól amiket belélegeztem. 😀

Eszembe jutott, hogy valamiképpen könnyíteni kell legközelebb ezen a munkán. Én sem leszek fiatalabb. 😀 Fel is írom- amolyan Húsvéti kívánságként – ha majd Gazdi barkácsboltba megy legközelebb, vegyen nekem egy olyan apró kis kerekeken gördülő alkalmatosságot, amivel az autószerelők bekúsznak a kocsik alá. Nézzük mi kell még. Jól jönne egy pár gumi térdvédőt, amit a burkolók használnak. Ha meg már ott van, jöhet egy kis foltbenzin, nitrohigító, meg talán egy kertészgatya is, hogy autentikusabb legyen az összhatás. A korom miatt, esetleg még hozzátehet egy banyatankert is. 😀

A patikai listámat, magam állítottam össze, pillanatok alatt. Elég hosszú lett. A végére, a biztonság kedvéért, odaírtam a Xanaxot is. Jól jön majd az is, ha legközelebb Kezelőhöz megyünk. 😀

Végül boldogan konstatáltam, hogy minden perc kínlódás megérte, tiszta a lakás, és azt is, hogy ilyen vegyvédelem után, tuti nem mennek majd a legyek Spy közelébe. Nem is értem miért tanácsolják, hogy spot on után ne menjen vízbe a kutya, ne ázzon meg? Megőrültek? Ez a trutyi biztosan nem vízoldékony! Tapasztalatból mondom, hogy csak egy komplett vegyifegyver arzenállal tudtam levakarni az üvegről.

Főszerepben a dohányzóasztal…

A visszamaradt területekkel, már a szokásos idő alatt végeztem. Miközben elégedetten szemléltem a végeredményt, még nem  sejtettem, hogy újabb merénylet készül ellenem.

Gazdi és a Vadász kooperációjában. Bár így utólag visszagondolva, gyanúsan hosszúra nyúlt az a séta.

De ez már egy másik történet. 🙂