Induláskor, csak arra tudtam koncentrálni, hogy ma végre, eltöltünk Spy-al egy remek délutánt, ami nem túl meleg számára, és mind a ketten jól fogunk szórakozni. Elvégre, a legjobb helyet választottam.
Magasan a legjobbat. Azt, ahol a domboldalban legelésznek a tehenek, közel vannak a tavak, és vadban igen gazdag terület. 🙂 A Vadász áldását adta a túrára, és indulás előtt még ellátott egy csomó hasznos tanáccsal, mire figyeljek, majd jó mulatást kívánt.
Elindultunk. Hegynek fel. Sikerrel vettük az első akadályt, egy tehénlepény sem érdekelte Spyke-t. Ez a nap gyönyörű! És csak még jobb lehet! – gondoltam. Meseszép a tavaszi rét. Magas, hullámzó, zöld fű, virágzó fák, bokrok, elképesztően édes illat, és a kis PRT. Annyira boldog volt. Őrülten rohangált fel-alá, valószínűleg vadak jártak arra kicsit előttünk. Földig lógó nyelvvel és fülig érő szájjal közlekedett.
Mehetünk…
Egy erdős részhez érve, egyszer csak nyomott egy satu féket, megállt, és fülelt.
Mi van ott?
Aztán, ahogy a Vadász azt előre megjósolta, lelépett. Fényképezésre készen, vártam, hogy kikerget, egy nyulat, őzet, fácánt, vagy bármit, de gyanúsan nagy volt a csend. Miután hosszú percekig vártam, előjött. Álcázva. Vadászatra készen. Mutatom.
Mi a…?
Mutatom, közelebbről is.
Nem a saját foltja…
A szag körülírhatatlan volt. Sebaj! Később, jöhet egy kis úszás a tóban. Aztán, otthon fürdés.
Ám, ekkor közbelépett Murphy. Az a kutya, akinek gasztrointesztinális problémái voltak, vannak, logikus, hogy nem kap Bravecto-t. Pedig ott áll bontatlanul a szekrényben, bevetésre készen. Továbbá, az is teljesen nyilvánvaló, hogy pont tegnap tettem rá Advantix-ot, tehát nincs fürdés. Vagy, fújhatom. 🙂 Talán, egy kis dörzsöléssel is lejön. – nyugtattam magam.
Folytattuk a sétát, és már visszafelé mentünk, amikor le-le maradozott Spy. Mondjuk nem is bántam, mert a szaga, úgy 50m-es távolságban volt, épphogy elviselhető.
Jövök!
A következő kanyarnál, ismét egy jó kis erdős rész várt minket. Innen, már a szokásos menetrend következett. Hallgatózás, szimatolás, rohamozás.
Fedőszaggal…
Természetesen most is lelépett, és természetesen, ismét a Vadász által prognosztizált részen. 🙂 Gyanúsan hosszú ideig várakoztam. Ennyi idő alatt, már bárhonnan visszaért volna. Telefonos segítséget kértem.
– Szia! Itt vagyunk – egy rövid helymeghatározás következett részemről- és Spy már nagyon hosszú ideje eltűnt. Milyen nevezetesség van a környéken?
– Csak egy 9 lyukú rókavár. – jelentette be a Vadász úgy, mintha éppen golfoznánk egy szép tavaszi napon.
– Remek! Fogalmam sincs hányadik lyuknál jár, csak annyit tudok, hogy rekedtre ordítottam magam, a kutya meg sehol.
– Várj még egy kicsit, és ha nem jön ki, felmegyek én is.
– Nem kell segítség, boldogulok. Leülök és várok. Csak úgy mondom, az előbb láttam a sast. 🙂
– Szakadozik a vonal! Le kell tennem!!!!!- válaszolta, kissé ingerülten.
Eltelt egy kis idő, és a PRT ha lehet még romosabb állapotba került. A sz@r után, jó kis agyagos föld borította. A füle, szeme, nyakörve, bundája, tele volt porral. Úgy nézett ki, mint egy koszos, kopott, régi szőnyeg. Kicsit kiporoltam. Iszonyatosan fáradt volt. Leültünk, pihenni. A “sas” a magasban körözött felettünk. Spyke is jól látta. 🙂
Látom!
Gondoltam, miután ivott, kicsit kifújja magát, aztán leereszkedünk a kocsihoz, és irány a tó. Arra, ami ezután következett, igazán nem számítottam.
Újabb réteg…
Végső fedésként, felkerült egy újabb réteg. Az én hibám, miért nem néztem körül alaposan, mielőtt leültem volna, nem túl messze valami maradványtól. Felugrottam, és előrementem. Távol akartam lenni tőle, és a felvett szagoktól. Visszafelé a többhektárnyi virágzó fa, és bokor sem tudta elnyomni azt a bűzt, ami a kutyának álcázva követett.
Töröltem a tavi programot, – nem mertem megkockáztatni még egy döglött hal réteget is- és célirányosan az otthoni fürdőszobára koncentráltam. Naná, hogy arra a fürdőre, amit pont tegnap csiszoltam fényesre, az utolsó négyzetmilliméterig. 🙂 Az állás szánalmas volt. Murphy : én = 2:0
Lefelé…
Hazafelé, hogy lássam milyen fáradt, és cuki, Spyke összegömbölyödve aludt, az anyósülésen. Csak minél közelebb hozzám, hogy végig, egészen hazáig élvezzem a legújabb illatkombinációt.
Ezután, érthető, hogy nem maradt kérdés, a kérdés, vagyis, hogy fürdik -e, otthon. Épp most szállt ki a kádból…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: