Az Orr…

Nem igazán tudom, kinek, miért és hogyan élesedik ki egy-egy érzékszerve. Nem vagyok sérült, így nem egyfajta kényszer miatt alakult ez így. De az én orrom, gyermekkorom óta másabb mint a többieké. Nem, nem a külsőre gondolok. Ránézésre teljesen átlagos. Mégis elvarázsol, hogy mások számára érezhetetlen dolgokat is érzek. Tudom, ez így furcsa elsőre, de megpróbálom elmagyarázni.

Ha olvassátok a bejegyzéseimet, gyakran találkozhattok azzal, hogy egy-egy szituációban, még bizonyos illatjegyeket is felismerek, és rögtön leírom, vagy ki is mondom, amit érzek. Így kommunikálok a mindennapokban is. Illatokat hasonlítok egymáshoz.

Mielőtt elhelyezkedtem a gyógyszeriparban, egy nagy-nagy- nagy multi cégnél dolgoztam. Parfümökkel. Szerelem volt, az elejétől fogva. Hatalmas nevek, illatok, marketing bemutatók, divatbemutatók, személyes találkozások márkák arcaival, mint pl. Naomi Campbell, Cindy Crawford, gyárlátogatások, utazások a világ parfüm fővárosába. Ilyen volt a munkám. Abban az életciklusban varázslatos. Ott fedeztem fel, hogy nem csak látom, érzem is a világot. Talán tudjátok, hogy a nagy cégeknél mindig dolgozik egy Orr. Ő fejleszti, alakítja, álmodja meg azt, amit az üvegbe zárva mi, a vásárlók megveszünk. Bár személyesen nem ismertem az Orrot, mindig kaptunk tőle feladatokat. Olyasmit például, hogy egy kész parfümnek, állapítsuk meg a főbb jegyeit, mindhárom szintem. Mit is jelent ez? Az illatok piramis szerűen épülnek fel.

Illatpiramis…

Vannak az alap, a szív és a fej jegyek. A fej például az, amit először érzünk, az első pillanatban, ez percek múlva elillan, és jönnek a szív jegyek. Ezek kicsit tovább tartanak, de a végén pár óra múlva, már csak alapjegyeket érzünk. Például, pézsmát, ámbrát stb. Az első percekben eldől, hogy tetszik vagy sem az adott illat. Ez a fej jegyeken múlik. Rengeteg összetevő van, és csilliárdnyi variációs lehetőség. Ezekből kellett azonosítanom olyanokat, mint szantál, különféle virágok, gyümölcsök, szintetikus anyagok. Jól ment. Kimondottan jól. Jobban mint a kollégáimnak. 

A valóságban ez a képességem, azonban okozott és még ma is okoz furcsa helyzeteket. Ilyen az, amikor valakiről, az első találkozáskor megmondom, hogy tudok-e vele együtt lenni vagy sem. Legyen bármilyen okos, intelligens, humoros az illető, ha nem jó az illata, – ezalatt ne testszagot, vagy ápolatlanságot értsetek- vége. Nem bírom, ha a közelemben van. Rájöttem, hogy érzem a ferromonokat is. Gazdi illata az én orromnak isteni. Ezer próbálkozása volt már, hogy magyarázzam el mit érzek, de ez szavakkal leírhatatlan. Kérdezte, hogy honnan jön belőle, de nem tudom meghatározni. Talán az orrából, füléből érzem legerősebben. 🙂

Bármilyen hihetetlen is, pár év után kiégtem. Üresnek, felszínesnek, kivagyinak, képmutatónak láttam azt a világot. Iparinak. Az életem új fordulatot vett. Bár megmaradt benne a kémia, de ez már a gyógyszereket jelentette. Pontosan a váltás évében, robbant be az életünkbe Spyke. Az első kérdésem az volt Gazdihoz, – hiszen neki volt már kutyája-, hogy milyen a szaguk. Azt mondta, hogy kétféle, kinti vagy benti.

Megérkezett a kölyök, és én azonnal szagmintát vettem róla. Mondjuk ő is rólunk. Szóval a bemutatkozás jól ment. 🙂 Kiskutya szaga volt. Egyedi és megismételhetetlen. Olyan Spyke illat.

A kicsi Spy…

Jó illat. Szeretem. Közben féltem, hogy a hormonális változásokkal esetleg ez megváltozik. Ma már tudom, hogy nem ettől kellet volna félnem. Hiszen ha változik a szaga, akkor az külső behatásra történik. Pl. belefekszik valamibe. 🙂

Illatozik…

Mindenki mást szeret a kutyája illatában. Én, a fülét szaglászom legtöbbször, meg a fejét. Van aki a tappancsokat, de nekem az túl földes, vizes, vagy füves szagú. 🙂 Így történt, hogy nem sokkal azután, hogy a Kezelő a városba költözött beállítottam hozzá. Megkérdőjelezhetetlen magabiztossággal kijelentve, hogy a kutyának ki kell nyomni a bűzmirigyét. Feltett pár kérdést, hogy vakarózik-e, netán szánkázik a fenekével, és ehhez hasonlókat. Mondtam, hogy nem.

Elbizonytalanodni látszott, hiszen az egyetemen nem tanítják, hogyan kezeljen hülyéket. Rám nézett és azt mondta:

-A kutya teljesen egészséges. Miért kéne kínoznom?

-Mert feltelt a bűzmirigye. Nem akarom megvárni a külső jeleket, mint vakarózás stb. a gyulladásról nem is beszélve.

-Honnan gondolod?

-Érzem rajta. Más az illata.

Megszagolta. Azt mondta, hogy fogalma sincs miről beszélek. Egészséges kutya szaga van. 

-Nem! Érzem rajta. Megváltozott az illata.

-Büdös?

-Nem csak más a szaga.

-Hol?

-Leginkább a fülében érzem.

Beleszagolt, és bele is nézett. Közölte, hogy tiszta és nincs gyulladásban. Semmilyen szaga sincs.

Hát hogyne volna! Csak Ő  nem érzi. Rájöttem, hogy felesleges minden próbálkozásom. Úgysem tudom elmagyarázni. Ha a meggyőzés nem segít, erővel oldom meg a kérdést. Elmondtam, hogy nem várok semmi mást csak nyomja ki, én kifizetem és itt sem vagyunk. Végre megmoccant, és megtette. Kinyomta a bűzmirigyét, ami tele volt. Elhűlt, és a döbbenttől szólni sem tudott. Azóta ezen nem vitázunk. 🙂 Csak bemegyek hozzá, közlöm, hogy most más a kutya illata és már teszi is a dolgát. A bűzmirigy nyomás utáni napon újra visszaáll a normális, kiskutya szaga. Spyke illata van. 😀 Megérzem, ha beteg, ha gyulladásban van valamije. A vér szagáról nem is beszélve.

Ez a képesség higgyétek el, csak néha jön jól. Ha megázunk, és forrázott csirke szaga van, vagy egyéb dolgok bűzlenek hazáig, hát az elég hervasztó tud lenni. Nem túl guszta, de egy-egy fetrengése után, simán megérzem, milyen állat kakija volt. Őz, róka, nyúl, vaddisznó stb. Meg is kérdezem a Vadászt, hogy ez az újonnan, külső kényszerből felfedezett képességem, őt érdekli -e? 

Ez őz vagy szarvas volt…

Nem állítom, hogy mindig értem a kutyákat. De a szagok felismerése nekem sem nehéz. Nyilván nem vagyok egy kopóval egy szinten – már a nyálkahártyánk méretei miatt sem- de illatok szagok felismerésében jó vagyok. Ezért szeretem, ha a frissen vágott fűben fetreng, mert akkor érzem a virágok, füvek, gyógynövények  illatát rajta. 🙂 Érzem még a tél, a víz, és egy csomó dolog szagát is. Lehet, hogy előző életemben kutya voltam? Mondjuk egy terrier?

Ha így van, Gazdi szerint itt az ideje annak, hogy valami hasznomat is vegyük. Például kereshetnék szarvasgombát netán gyömbért az erdőben, mert annak most jó piaca van. Felőlem. Ha megszagoltatja velem, tuti megtalálom. 🙂