Terrierterápia, kockázatokkal és mellékhatásokkal...

Adott egy varázslatosan szép vidék. Mert a Mecsek völgyeiben megbúvó falvaknál, nincs szebb. Orfű, Abaliget, Husztót, Kán, Szentkatalin, Kovácsszénája, Bodolyabér. Igaz, nekünk  15-20 perc autóval, de mégis imádok arra kutyázni, arra sétálni. Nem véletlen, hogy az egyik mesebeli falu szélén van a birtokunk. 🙂 Nem élnék máshol. Nem élnék máskor. Nem élnék másokkal. Szeretek megélni… Tovább »

Néhány sétánk egészen különleges. A réten, az erdőben, és a mezőkön, valódi nagybetűs kalandokat élhetünk át. Olyanokat, amiket kutya nélkül, soha sem tapasztalhattunk volna meg. Erre a sétára, különösen élesen emlékszem. Egyrészt azért mert nem túl régen volt, másrészt pedig azért, mert volt aznap valami furcsa az állatok viselkedésében. De kezdjük az elején. Idén télen… Tovább »

Ez a történet még nyáron kezdődött. Gazdival kitaláltuk, hogy belevágunk  nagy álmunk megvalósításába. Spyke, baba kora óta járjuk a Mecseket. Szinte minden útvonalat ismerünk már, de a szívünknek legkedvesebb mégis a rét, és környéke. Ha húzunk egy 10 km-es sugarú kört, akkor be is tudjuk határolni, hol keresgéltünk.  Mert a vágyunk, egy saját kis birtok… Tovább »

11 év után, joggal gondolhattam volna, hogy Spy már nem igazán tud újat mutatni nekem. Hatalmasat tévedtem. De kezdjük csak szépen az elején. Az őszi “kórságok”, mint minden évben, ezúttal sem maradtak el. Eddig maximum abban volt különbség, hogy ezek a nyavalyák eloszlottak évről-évre. Idén, midet kipipálhattuk egymás után, mi több, járt hozzá egy bonus… Tovább »

Legutóbb ott hagytuk abba, hogy elégedetten dőltem hátra a csírátlanított, steril lakásunkban és gyönyörködtem a végeredményben. Néha még oda-oda pillantottam a dohányzóasztalra, hogy megbizonyosodjak arról, minden mikronnyi spot -on lejött róla. Szerencsére igen.  Nem maradt más hátra mint feltenni a lábam és várni, hogy Gazdi és Spy is hazaérjenek. Ők, ez idő alatt a Vadász… Tovább »

Ha késve is, de végre megérkezett a zord tél. Szibériai fagyos napok köszöntöttek be, amikor úgy döntöttem, hogy egy ilyen csodás napot nem is lehet máshol tölteni, mint a réten. Elindultunk Spy-al, hogy felderítsük a téli rétet. A legnagyobb körre vittem, ami úgy másfél, két órás lehet. Terrierfüggő. Tényleg elég hideg volt, amit mindketten nagyon… Tovább »

Avagy “tavaszi” nagytakarítás és felújítás a réten, Karácsonykor. Karácsony másnapja. Amikor a legtöbb ember otthon pihen, és a maradék sütit majszolva, lazul a kanapén. De semmiképpen sem térdig érő sárban cuppog egy réten. Csakis egy pici apróságon múlt, hogy nálunk is inkább az első  variáció valósulhasson meg, kiegészítve egy kis kutyasétával. De az élet nagy… Tovább »

Néha a Vadász is téved. Nehezen ismeri el, és nehezen kér segítséget. De lám milyen furcsa dolgokat produkál az élet. Legutóbb az én éles nyelvem hatásosabbnak bizonyult minden fegyvernél. Az történt, hogy egy fontos vendég érkezett hozzájuk, aki lassanként már az őrületbe kergette. A nő egyébként a földtulajdonos felesége, akitől bérlik a területet és a… Tovább »

  Picit több mint tíz éve, nagyot fordult velem a világ. Megtanultam alkalmazkodni egy kis szőrős kutyához, aki még csak meg sem tud szólalni, és mégis képes mindent elmondani amit akar. Sokszor csak ránézek, és annyit mondok: – Mondd már Spy ! Gyerünk, szólalj meg! Tudom, hogy tudsz beszélni /is!/.  🙂 Hihetetlen, hogy mennyi mindenben… Tovább »

Azon a hétvégén annyira fáradt voltam, hogy lefeküdtem egy jó kis regeneráló alvásra, szombat délután.  Szigorúan a terrierrel. 😀 A tervem, miszerint szépre alszom magam – a lehetőségekhez mérten persze 😀 – nyomban dugába dőlt, amikor békés szendergésemet a telefon csörgése szakította meg. A Vadász hívott. Ne már! Micsoda időzítés. – Szia! Nincs kedvetek kijönni… Tovább »