Terrierterápia, kockázatokkal és mellékhatásokkal...

Elég csak körülnézni, és már látjuk is őket. Körülvesznek. Mindenhol. Ők azok a kufárok, akik életekkel, sanyarú sorsokkal, nyomorúsággal, betegségekkel operálva, csakis egyetlen dolgot tartanak szem előtt, hogy pénzt vagy támogatást, a betegesebbek esetleg hírnevet szerezzenek. Közeledik az adó 1% leadási határidő, így dózer üzemmódba kapcsoltak, bár alapjáraton is ott lihegnek a mindennapokban. Nem érdekel… Tovább »

A mai történetem  a szeretetről, aggódásról, összecsiszolódásról, gondoskodásról, változásról és a kutyás létről szól.  Emlékszem az első időszakra, a nem akarok kutyát, nem akarok felkelni hozzá, nem akarok pisit takarítani, vigyük vissza időszakra. Mert igen, volt néhány nagyon komoly mélypontom az elején. Ébren feküdtem, éjszaka az ágyban. Pontosabban az ágykereten. Mert a kezem mindig hozzá… Tovább »

Első kutyás vagyok. Gyerekként, nem tarthattam otthon négylábú állatot, de azért volt több papagájom, három is. Az is több mint a semmi. 🙂 Mindig reméltem, hogy valamelyik majd beszélni fog. Nem így alakult. Pedig, minden szakirodalmat elolvastam róluk. 🙂 Ez megmaradt. Mármint, a szakirodalom olvasása. Amikor megjött Spyke, felszerelkeztem egy csomó könyvvel. Volt köztük C…. Tovább »

Nem vicc, Spyke, valóban akkor született. 2007. 07.04.-én.  Ja, hogy a névnapja meg Szeptember. 11.-én van. Jó, belátom, ez tényleg kicsit  furcsa. Angyali, ördög. Egy terrorier. Ma lett, éppen 7 éves. Szerencsésnek érzem magam, mert baba kora óta ismerem. Szerencsés vagyok, többek között azért is, mert ebből a 7 esztendőből, mindössze néhány napot töltöttünk külön…. Tovább »

Nagyon sok  kutyás gazdit ismerek, és szinte mindannyian más- más elvek mentén nevelik a kutyájukat. Vannak közös pontok, de mindenkinek van valami kis plusz, vagy más a repertoárjában. Igyekszem elfogadni sok mindent, -még akkor is, ha én máshogy gondolom jónak-  és néha ellopok egy-egy szuper ötletet tőlük. Van néhány dolog, amin azonban soha nem fogok… Tovább »