Terrierterápia, kockázatokkal és mellékhatásokkal...

Nyáron történt. Családilag kivonultunk a közeli állat menhelyre, hogy megsétáltassunk egy kutyust, és segítsünk egy kicsit. Kutya eledellel, gyógyszerrel.  Persze ezt sem bíztuk a véletlenre. Előtte, még itthon kiszemeltük a lányt, akit szerettünk volna sétálni vinni. Ki mást, mint egy terriert. 🙂 Egy hátizsáknyi cuccal készültem. És ez nem az adomány volt. Gondoltam, biztos nem… Tovább »

Egy éve kezdtem írni a blogot.  Egészen pontosan 2014. február 12.-én, született az első poszt. 🙂 Többé- kevésbé folyamatosan írtam. Ezzel, megleptem nemcsak magam, de Gazdit is. Nem jellemző rám, hogy valamiben ennyire kitartó vagyok. Amikor arról elmélkedem, hogy mennyire változtatott meg minket, engem Spyke, akkor biztos, hogy az első ami eszembe jut, hogy egy… Tovább »

Előre elnézést kérek a férfi olvasóktól. A bejegyzés csakis Gazdiról, és egy ismerős – kutyás – férfiről szól. Ha valaki mégis magára ismer, az csak a véletlen műve lehet. 😀 Nálunk rendet tartani, és mindenki napjaiba rendszert csempészni az én dolgom. Gazdival sok mindenben hasonlítunk, de a különbözőségünk egyik kiváló példája az önmagunkról való gondoskodás… Tovább »