Terrierterápia, kockázatokkal és mellékhatásokkal...

Hogyan rémítsünk halára egy vadászt? / Whisky emlékére! /

A kezdeti nehézségeken túllendülve,- Spyke érkezése után jó pár héttel- elértük azt az ideális állapotot, amikor úgy tűnt, bár első kutyás gazdik vagyunk, nekünk mégis minden könnyedén megy. /Az, hogy ez még 6-7 év után sem mondható el, csak később derült ki./Rengeteget beszélgettünk Gazdival, és jó szülőként, elhatároztuk, hogy megpróbáljuk a lehető legteljesebb, és legboldogabb… Tovább »

A füle sem áll jól…

Még bevallani is szégyellem, de bizony gyakran megfordult a fejemben annak idején, hogy mennyire fogom szeretni Spyke-t, ha már nem kis kölyök, hanem felnőtt kutya lesz. Nem akartam, hogy felnőjön! Gyakran kérdezgettem Gazdit erről, de csak nevetett rajtam. Utólag, persze az egész felvetés szánalmas, de akkoriban ez tényleg foglalkoztatott. Mert hát történhetett bármi is korábban,… Tovább »

A te kutyád…

Biztosan észrevettétek már, hogy ha van egy kutyus a családban, akkor ő minden olyan estben Gazdi kutyája, amikor valami nagyon jót csinál. Bezzeg ha nem… Nálunk sincs ez másképpen. Főként akkor, amikor Spyke meg egy valódi szentet is dühöngő őrülté változtat, mindössze néhány óra leforgása alatt. Miután kezdett beállni a napirendje, úgy tűnt sokkal könnyebb… Tovább »

Egy nehéz nap éjszakája…

Eltelt az első hétvégénk, és elérkezett a hétfő. Reggel mindenkinek indulni kell dolgozni. De mi legyen a kutyával? Hú, ezt nem terveztük el előre. Persze, hogy is tervezhettük volna, amikor csak úgy betoppantak váratlanul Pénteken? Azóta minden l’art pour l’art módon működik. Gazdi teljesen tanácstalan. Itthon nem maradhat, mert csak kora délután érünk haza. Addig… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!