1.0Terrierterápia, kockázatokkal és mellékhatásokkal...https://terrierterapia.cafeblog.huSchmidt Ágneshttps://terrierterapia.cafeblog.hu/author/schmidt_agnes/<p>Régóta készültem megírni ezt a történetet. Ígértem, hogy lesz egy ilyen írásom, de picit mindig halogattam. Talán azért mert Karácsonyra tartogattam. :-)</p> [caption id="attachment_900" align="aligncenter" width="300"]<a href="https://terrierterapia.cafeblog.hu/files/2015/01/bike-036.jpg"><img class="size-medium wp-image-900" src="https://terrierterapia.cafeblog.hu/files/2015/01/bike-036-300x225.jpg" alt="A kedvenc kirakatom..." width="300" height="225" /></a> A kedvenc Karácsonyi kirakatom...[/caption] <p>A legfontosabb dolog, - és számomra nagyon fontos Ajándék-  amit a saját hűségén, szeretetén és bohócságán kívül adott nekem Spyke,  az, hogy kialakultak új - felnőttkori - barátságok. Nem vagyok igazán partiarc. :-) Szeretem inkább kívülről szemlélni a dolgokat, mi több, sokszor szívesen vagyok egyedül- persze kutyástól- vagy csak ketteseben - Spyke-t is ideszámítva, hármasban- Gazdival. Mióta, pár éve elkezdtem leírni a történeteinket, akaratlanul is megismertem jó pár "olvasót". Kicsit kinyílt a világunk. :-) Volt, akivel napokig beszélgettünk, üzeneteket váltottunk, telefonáltunk, támogattuk, inspiráltuk egymást. Egy-egy írás után, mindig nagyon vártam a reakciókat, kíváncsian olvastam a kommenteket. Jókat nevettem. Néha vitatkoztam. A magánszféránkba azonban, továbbra is nagyon nehezen engedtem be embereket. Még mindig inkább a kutyák nevét jegyeztem meg először. Később, ahogy egyre többször írtatok, azért már a Gazdik nevét is tudtam. :-) Voltak, vannak kedvenceim, és nem csak kutyák! :-D Igyekszem azonban megőrizni a privát szféránkat, és nem reklámozom magam. Sokan akik ismernek nem is tudják, hogy blogot írok. :-) Szeretném ha Spyke, nem az egész országban körbeutaztatott, szánalmas vásári látványosság lenne, hanem egy kiskutya aki éli a családjával a mindennapjait, és van aki ír róla :-) A privát szféránkon, leginkább az írás következtében, megjelentek az első "repedések".</p> <p>Egy bejegyzésem után, valami visszavonhatatlanul megváltozott. Emlékszem, olyasmit írtam, hogy nem is értem,  hogy a barátnőim miért nem kívánnak sétálni a sárban, szóval egyedül megyek. Perceken belül jött egy üzenet. Ev, jelentkezett. Az a lány, aki mindig valami vicceset írt, és kitartóan, mindig írt. Ha gondolom, ő szívesen eljön!- üzente. Miért is, ne? Egy próbát megér. :-) Hát, valahogy így kezdődött. </p> <p>A legérdekesebb mégis az, ahogyan egy kis vékony fonál, kötéllé erősödött, és kialakult egy felnőttkori, igaz barátság. Tudtam, már az első pár sétánk után, hogy rengeteg közös van bennünk- és nem csak az, hogy terrierjeink vannak- és tudom, hogy rá tényleg számíthatok. Csak remélni merem, hogy ezt Ev is tudja, rólam. :-D</p> <p>Számomra, a valódi barátok a tetteikről ismerhetők fel.  Evelinnel, már azelőtt találkoztunk, sétáltunk, beszéltük ki a kutyás dolgainkat, - később a férjeinket, munkáinkat-  hogy Spy eltűnt volna. Azokban a napokban -Gazdin kívül- mégis Ev, volt a legfőbb támaszom. Nem tudok elég hálás lenni azért a támogatásért, keresésért, mozgósításért amit akkor tett. Soha nem fogom elfelejteni. Látott a legrosszabb pillanataimban, sírtam a vállán, és éreztem, hogy támogat, megért, és velem együtt szenved. Ilyet csak egy nagybetűs BARÁT tesz. Köszönöm drága Ev!</p> <p>Közeledett az év vége, és a csoda megismétlődött. :-) Megint a virtuális térből, és ismét egy olvasótól jött egy üzenet. A címünket szerette volna megtudni, mert ajándékot szeretett volna küldeni Spy-nak. Nem értettem. Őszintén szólva, napokig csak hitetlenkedtem. Nekünk? Ajándékot? Miért?</p> <p>Közben,Timi megírta, hogy csak úgy eszébe jutott Spyke, amikor meglátott egy rénszarvast. Nem tuda otthagyni, és különben is úgy szereti Spy-t. :-) Nekem sem kellett több. Rögtön "beszélgetésbe" kezdtünk. Miért lettem ilyen lelkes? Mert csak nagyon kevesen tudják rólam, hogy a rénszarvasok a gyengéim. Az, hogy mennyire, nyilván jól leszűrhető abból, hogy mi minden rénszarvasos nálam. Kulcstartó, pizsama, szalvéta, kispárna, füzet, naptár, plüss játék - nyilván nem véletlenül kapta elsőként ezt Spyke, miután hozzánk került- virágtartó stb. Karácsony közeledtével pedig még magasabb fokozatba kapcsolok, a rénszarvas őrület a tetőfokára hág, és ilyenkor jönnek a csomagolópapírok, üzenőkártyák, zoknik stb.</p> <p>Ezután már jobban érthető miért is talált bele Timi annyira, elsőre. :-) Szóval megadtam a címünket, és a postás egyszer csak beállított a pakkal. </p> [caption id="attachment_1443" align="aligncenter" width="300"]<a href="https://terrierterapia.cafeblog.hu/files/2015/12/DSC02585.jpg"><img class="size-medium wp-image-1443" src="https://terrierterapia.cafeblog.hu/files/2015/12/DSC02585-300x225.jpg" alt="Spyke, névre szóló csomagja..." width="300" height="225" /></a> Spyke, névre szóló csomagja...[/caption] <p>Egy illatos, pihe-puha csodás darab lapult benne. Spyke rögtön tudta, hogy az övé. Fúrta a fejét a csomagba, és vitte volna a kis jószágot. Azonban egyszeri szemrevételezés után, megtartottam magamnak. Karácsonyig! Akkor becsomagolva is átveheti majd. :-)</p> [caption id="attachment_1442" align="aligncenter" width="225"]<a href="https://terrierterapia.cafeblog.hu/files/2015/12/DSC02588.jpg"><img class="size-medium wp-image-1442" src="https://terrierterapia.cafeblog.hu/files/2015/12/DSC02588-225x300.jpg" alt="A Tiéd lesz, de nem most..." width="225" height="300" /></a> A tiéd lesz, de nem most...[/caption] <p>A meglepetések pedig még nem értek véget. Rénszarvasos papír zsebkendő, és kis figurák is utaztak hozzánk, no meg egy kedves üzenet Wolfitól - mondom, hogy a kutyanevek jobban mennek - és Timitől. :-)</p> [caption id="attachment_1446" align="aligncenter" width="300"]<a href="https://terrierterapia.cafeblog.hu/files/2015/12/DSC02617.jpg"><img class="size-medium wp-image-1446" src="https://terrierterapia.cafeblog.hu/files/2015/12/DSC02617-300x225.jpg" alt="Az én ajándékom..." width="300" height="225" /></a> Az én ajándékom...[/caption] <p>Nagyon meghatódtam. Talán leginkább azért, mert átment egy üzenet. A kutyám -és remélem most mindenki a sajátjára gondol mikor ezt olvassa- az én kis szőrös négylábú gyermekem. Aki ezt megérti csakis kutyás lehet. Szomorú, de 8 év alatt sem értette meg néhány családtagom, és inkább vett nekem használhatatlan vackokat, ahelyett, hogy ennek a kisfiúnak adott volna bármit. Akármit. :-( Pedig minden évben úgy reménykedtem. De nem történt csoda.</p> <p>Szóval, az ajándék ami annyira szívből jött csodálatos meglepetést és elmondhatatlan nagy örömöt okozott. Van valaki valahol, aki olvas, és az írásaim alapján úgy gondolja, hogy megérdemlem ezt az AJÁNDÉKOT. A barátságát, és a szeretetét küldte el egy csomagban. Hihetetlen, felfoghatatlan.</p> <p>Csoda történt. Igazi, karácsonyi csoda. :-) Köszönöm Nektek, drágáim. Tudom, hogy ezt már írtam, de nem tudom elégszer leírni, megköszönni. :-)</p> <p>Mi a tanulság? Semmiképpen sem az, hogy nekünk küldjetek ajándékot. Komolyan ne! Inkább, nézzetek körül és vegyétek észre azokat a mélybarna, borostyán, esetleg kék színű szemeket akik mindig ott vannak mellettetek. Vegyetek neki valamit, szívből. Játszatok, kiránduljatok, éljétek meg minél jobb minőségben a közös pillanatokat. A Terrierterápia erről szól. Arról, hogy a saját kutyátokat imádjátok. Bosszankodjatok, nevessetek, pihenjetek, ÉLJETEK KÖZÖSEN, EGYÜTT!</p> <p>Azért néha nézzetek be az oldalunkra, mert velünk és rajtunk is lehet mindig nevetni.</p> [caption id="attachment_217" align="aligncenter" width="300"]<a href="https://terrierterapia.cafeblog.hu/files/2014/04/DSC00900.jpg"><img class="size-medium wp-image-217" src="https://terrierterapia.cafeblog.hu/files/2014/04/DSC00900-300x225.jpg" alt="Például, amikor Spyke éppen illatozik..." width="300" height="225" /></a> Például, amikor Spyke éppen illatozik...[/caption] <p>Két új, felnőttkori barátnő, két történet. Mindketten kutyások, mindketten a virtuális térből léptek be az életünkbe. Szerintem ez az igazi AJÁNDÉK. Mindkettőt Spyke hozta el nekem. :-)</p> <p>Karácsony előtt, mindenkinek sok ilyen ajándékot kívánok! Szerintem jobb, és értékesebb mint egy újabb kütyü, vagy egy csecsebecse. Tudom, hogy Ti kedves Terrierterápiások értitek. :-)</p> <p>Adni, pedig tényleg jó! :-) Ennek jegyében, most  megyek és készítek egy-egy tortát a Vadászainknak és a Kezelőnek is. :-D Karácsonyig még van pár nap. Szerezzetek be Ti is egy AJÁNDÉKOT! :-)</p> <p> </p>rich