1.0Terrierterápia, kockázatokkal és mellékhatásokkal...https://terrierterapia.cafeblog.huSchmidt Ágneshttps://terrierterapia.cafeblog.hu/author/schmidt_agnes/<p>Emlékszem, abban az évben sokat gondolkoztunk a családbővítésen. Akinek van kutyája megérti miért. Ha több kutyája van, biztosan tudja is, miről beszélek. Néhány éve történt. Nyár volt. A nyaralás előtti utolsó hetekben jártunk. Mondhatni finisben voltunk. Azon gondolkoztunk, hová is kéne vinni Spy-t sétálni, ahol árnyék és víz is van.</p> [caption id="attachment_738" align="aligncenter" width="300"]<a href="https://terrierterapia.cafeblog.hu/files/2014/11/DSC04281.jpg"><img class="size-medium wp-image-738" src="https://terrierterapia.cafeblog.hu/files/2014/11/DSC04281-300x225.jpg" alt="Kihorgászom, ez a jó, nem ami a parton van!" width="300" height="225" /></a> A dagonya mindig fontos. Nyáron különösen....[/caption] <p>Ekkor ugrott be, hogy a menhely mellett van egy kis rét, erdővel, csermellyel, - és ha csak nem zárnak ki minket, amiről már olvashattatok a <a href="https://terrierterapia.cafeblog.hu/2015/02/21/csaladi-agility/">https://terrierterapia.cafeblog.hu/2015/02/21/csaladi-agility/</a> írásomban- ideális lehet. Bár erősen reménykedtem, hogy cirkuszi látványosságokat nem kell bemutatnom aznap.</p> <p>Rákerestem gyorsan a bent lévő kutyákra és Karolára, a foxi mixre esett a választásunk. Pót pórázt, halomnyi jutalom falatot és Spy-t is felpakolva, elindultunk, hogy megsétáltassuk a kislányt. Eldöntöttük, hogy zárásig ott leszünk, had élvezze a szabadságot, játékot, és a PRT-t :-) - ami külön élvezet- egy kicsit, a kennel után. </p> <p>Érkezéskor leosztottuk a feladatokat. Enyém az új kutya, - persze, hiszen Gazdi a könnyebb utat választotta, az addigra már igen jól nevelt Spyke-val :-D - én pedig újra repülhetek a póráz végén, mint mindig. Amíg vártam, hogy kihozzák a lánykát, a fiúk megtették a szokásos kört, és szemügyre vették Spy felmenőit, a malacokat és a vaddisznót, lovakat. </p> <p>Nagy ívben kerülték a cicaházat, és a sün, mókus, rágcsáló szekciót. :-)</p> <p>Végre jött egy gondozó, és én boldogan bemondtam, hogy Karola a foxi mix sétál velem ma. Fejvakarás következett. A gondozó nem értette, kit is szeretnék. Én, ekkor a reklámokból is ismert, és jól bevált ismétlős és szótagolós magyarázatba kezdtem.</p> <p>- Karola. A foxi mix. Tudja, olyan kicsi, foltos.</p> <p>- Értem, de melyik?</p> <p>- Hogyhogy melyik? Hát a foxi mix.</p> <p>- Jó de itt kettő is van.</p> <p>- Á! Vagy úgy! Akkor megmutatom. Engedjen oda.</p> <p>- Nem jöhet be, hölgyem.</p> <p>- Jó, akkor hozza ki. Megvárom.</p> <p>Egy perc múlva, nyakán Spy nyakörvével megjelent egy tünemény. Nem Karola volt, nem őt sikerült megfogni elsőre. :-) Rátettem a pórázt, és már rohantunk is a fiúk után. Egy gyorsvonat sebességével. :-)</p> <p>Gazdi méltatlankodott kicsit. </p> <p>- De hát ő nem is Karola.</p> [caption id="attachment_1384" align="aligncenter" width="300"]<a href="https://terrierterapia.cafeblog.hu/files/2015/11/11124251_940895765933526_324710223_n.jpg"><img class="size-medium wp-image-1384" src="https://terrierterapia.cafeblog.hu/files/2015/11/11124251_940895765933526_324710223_n-300x225.jpg" alt="Nem Karola :-)" width="300" height="225" /></a> Nem Karola :-) Pár cm-el magasabb mint Spyke, és kicsit csőrikébb is. De a fülei... :-)[/caption] <p>- Nem mondod. Én is tudom, de most már nem tehetem vissza, ma ő sétál. Vagyis húz. Átveszed?</p> <p>- Nem! Jó nekem Spyke. - felelte, és vígan gyalogolt a szabadon, póráz nélkül kocogó Spyke után. Mi pedig rohantunk, én kiugrott vállízülettel. Egyenesen az erdőbe. Gondoltam, amilyen meleg van, és amilyen izgatott a kislány, jó lesz neki a hűs csermely. </p> <p>Tévedtem. Egy primadonna kecsességével állt a víznél, és gondosan ügyelt arra, hogy elég messze legyen a víztől. Eközben, a mi mini varacskosunk, bemutatta, hogyan kell dagonyázni. Patakban, iszapban, úgy igazi férfi módra. :-) Miután sártól csöpögő hassal kijött a vízből, már csak egy kis fűben törölközés volt hátra. A velem sétáló kislány döbbenten nézte. Mi már nem akadunk fenn meg ilyen apróságokon. Megszoktuk.</p> <p>Ekkor kezdődött az igazi játék. Botokkal, labdával felszerelkezve irány a tisztás, és Spy meg Gazdi kezdik az apportírozást, irigykedéssel kombinálva. A lányka sikongat. Nem merem elengedni. Inkább meghosszabbítom a pórázt Spy pórázával, és visszapattintom a vállízületem. </p> <p>Eszembe jut, hogy van nálam juti falat. Amíg a fiúk tombolnak, csendesen tanítgatom. Nem tudom a nevét. Csak azt, hogy biztosan nem Karola. :-) Akkor legyen. Keresztmami üzemmódba váltok. Nevezzük mondjuk, hmm mondjuk, Gracie-nek. :-)</p> <p>- Gyere Gracie!</p> <p>Jön! Újabb próba, újabb siker. Szuper! A kötődés elkezdődött. Részemről is. Neve van. Szót fogad. Nekem. :-) Akkor gyerünk,  vonjuk be a közös játékba. Elengedem. Egy agár sebességével vágtat a bot után. Ha hívom, jön azonnal. Hozzám. Újra ellágyulok. Sosem gondoltam, hogy mennyire más egy szuka. Mennyivel simulékonyabb. Ezalatt, a pokróc stílusáról messze földön ismert Spyke nem szívesen osztozik a boton. Többször lemorogja a lányt. Senki ne zavarja meg a szórakozását. :-) Megállapítjuk, hogy ez a kislány szuper volna agility-ben. Itt kissé lefagyok. Remélem az akadályugrást, mászást ma nem kell bemutatnom, és szorgalmasan figyelem az órám, nehogy kizárjanak ismét. Zárás előtt, pórázt teszek a lánykára, és indulunk vissza. Órákig futott, játszott, és nem fáradt el. Azért, hogy komfortosan érezzem magam, és tudjam, hogy a kecses külső mögött egy terrier lakik, visszafelé is rendületlenül húz . :-) </p> <p>Nehezen tesszük vissza a kennelbe. Csalódott. Látom. Picit sírdogálok, és megígérem, hogy átgondoljuk a dolgot, és én még biztosan visszajövök hozzá.</p> <p>Hazafelé a kis PRT elégedetten utazik hátul. Azzal, az itt minden hely foglalt fejjel. :-)</p> [caption id="attachment_1316" align="aligncenter" width="300"]<a href="https://terrierterapia.cafeblog.hu/files/2015/10/DSC02341.jpg"><img class="size-medium wp-image-1316" src="https://terrierterapia.cafeblog.hu/files/2015/10/DSC02341-300x225.jpg" alt="Császármorzsa..." width="300" height="225" /></a> Császármorzsa...[/caption] <p>Én morzsolgatom a könnyeim, és  neveket. Spyke. Gracie. :-) Gazdi nem bírja tovább és belemegy - ebben a hónapban már másodszor, bár ha Karolát is számolom, akkor harmadszor, csak róla még nem tudott - , legyen még egy kutyánk. Hurrá!</p> <p>Másnap, ismét a menhelyen vagyunk, és mivel Karolát időközben gazdihoz adták, - jó tudni, hogy akire csak ránézek Gazdis lesz- zökkenőmentesen sikerül kivinnünk Gracie-t. :-) Én, közben írtam a szállásadónak, hogy módosul a nyaralásunk, mert nem egy, hanem két kutyával mennénk. Igaz, már azt az egyet is alig sikerült bekönyörögnöm, de reménykedem, hogy megengedik. Elutasítanak. </p> <p>Egy nap múlva utazunk. Persze az utolsó délutánt is a menhelyen töltjük. Az egyik önkéntes utca szomszédunk. Megkérem, hogy Gracie-t - akiről időközben megtudtam, hogy Liszt néven fut a nyilvántartásban, és a 6-os út mellett találták- ne adják ki, amíg vissza nem jövünk. Megígéri. </p> <p>Másnap elutazunk. Útközben is a kutyáról beszélgetünk. Gazdi szerint nem fair, hogy lefoglaltuk. Egy kutyának sem kellene a menhelyen lennie, nem hogy két hetet, de egy napot sem. Adjuk meg az esélyt, hogy Gazdija legyen. Ha mégsem így alakul, akkor még ott vagyunk mi. :-D Belátom, hogy igaza van, és telefonálok. Törlöm a foglalást. :-D Aztán két hétig, teljes erővel kutyázunk, pihenünk, sportolunk, nyaralunk. A mi kis egykénkkel.</p> [caption id="attachment_1193" align="aligncenter" width="225"]<a href="https://terrierterapia.cafeblog.hu/files/2015/08/DSC02162.jpg"><img class="size-medium wp-image-1193" src="https://terrierterapia.cafeblog.hu/files/2015/08/DSC02162-225x300.jpg" alt="Gazdival..." width="225" height="300" /></a> Gazdival...[/caption] [caption id="attachment_1392" align="aligncenter" width="225"]<a href="https://terrierterapia.cafeblog.hu/files/2015/11/DSC02263.jpg"><img class="size-medium wp-image-1392" src="https://terrierterapia.cafeblog.hu/files/2015/11/DSC02263-225x300.jpg" alt="Velem..." width="225" height="300" /></a> Velem...[/caption] <p>Két hét múlva,mi újra a menhelyen vagyunk. Lisztnek, Gracie-nek hűlt helye van csak. Az utazásunk után pár nappal ment érte az új Gazdija. Nagyon örülök nekik. Előbb Karola, majd Liszt. Jó kis sétáltatók vagyunk. Ha az agility-s kutyust is számolom, csak abban a hónapban az volt a harmadik kutyus akit kivittek előlünk.  :-) Gazdi megkér, hogy most egy darabig ne menjünk a menhelyre. Eleget ültünk ezen az érzelmi hullámvasúton. </p> <p>Pár hét múlva Spyke-t kozmetikába viszem. A lányok boldogan mesélik, hogy volt náluk egy menhelyes kutyus, aki kiköpött Spy. Egyeztetjük az adatokat. Szín, foltok, fülek stb. Biztosan tudom, hogy a mi kis Liszt, Gracie-nk az. Itt lakik a városban. Közben megtudom, hogy ők is keresnek minket. :-) </p> <p>A következő kozmetikánál, pedig újra látom. Maya-t. :-) Kivirult, boldog gazdis kutyaként. Megismert engem is. Na meg Spy-t is. Hiszen egy ilyen pasit lehetetlen csak úgy elfelejteni. :-D </p> [caption id="attachment_1383" align="aligncenter" width="225"]<a href="https://terrierterapia.cafeblog.hu/files/2015/11/11103966_940895762600193_257989935_n.jpg"><img class="size-medium wp-image-1383" src="https://terrierterapia.cafeblog.hu/files/2015/11/11103966_940895762600193_257989935_n-225x300.jpg" alt="Maya,Gracie,Liszt és Spyke :-)" width="225" height="300" /></a> Maya,Gracie,Liszt és Spyke :-)[/caption] [caption id="attachment_1385" align="aligncenter" width="300"]<a href="https://terrierterapia.cafeblog.hu/files/2015/11/11427842_940895769266859_2051604939_n.jpg"><img class="size-medium wp-image-1385" src="https://terrierterapia.cafeblog.hu/files/2015/11/11427842_940895769266859_2051604939_n-300x200.jpg" alt="Azok a fülek!" width="300" height="200" /></a> Azok a fülek![/caption] <p>Hosszú boldog Gazdis életet kicsi Gracie-m! :-)</p> <p> </p> <p> </p> <p> </p> <p> </p>rich