Előfordul az is, hogy a 77 éves barátnőm, az én tudásomra szorul. Mikor megismerkedtünk, valami biciklicsengőre, villogóra emlékeztető cucc fityegett Picúr nyakörvén. Miután udvariasan rákérdeztem, mi az, kiderült, hogy egy ultrahangos kullancsriasztó. Nos, a vizuális típusok, már sejthetik, hogy ott rögvest égig szaladt a szemöldököm, majd utána elkezdett tikkelni a szemem is. Miiiiiii? Ultrahangos? Kullancsriasztó?
Minden meggyőzőerőm latba vetettem, és kiselőadásba kezdtem a hatásos kullancs és bolha elleni védelemről. Akkor még nem is sejtettem, hogy könnyebb lehet megmászni az Everest-et, mint Őt meggyőzni. Felsorolta, hogy mik nem váltak be az elmúlt években, kullancs ellen. Halkan elismerte, hogy azért az ultrahangos cucc mellett is volt kullancs a kutyájában. Szerencsére, eme témakörben az én tapasztalataim is szerteágazók, szóval miután közösen végigócsároltuk a legnagyobb gyártók, leginkább támogatott szereit, bedobtam a titkos fegyvert. Bravecto!
Bár Picúr sosem úszik, így nem alapelvárás, hogy vízálló legyen a választott szer, mégis úgy tűnt simán átment a dolog. Lelkes volt, mert éppen a heti vásárcsarnok látogatásra készült, és mivel van mellette egy állatpatika is, rögtön be is tudja szerezni a áhított szert.
Küldetés teljesítve, sikeresen megóvtam Picurt a vérszívóktól. Még épp időben, hiszen tavasz volt, és az enyhe tél után, eddig sosem látott mennyiségű kullancs rejtőzött a bokrokon. Ebben a boldog tudatban lebegtem haza. Pár esős nap miatt nem találkoztunk, így a következő napos reggelen valósággal letaglózott a tavasz friss illata.
Picur rohant felém vigyorogva, és valami félelmetes nagyi pacsuli szag áradt belőle. Mi a vihar ez már megint? Drága barátnőm pedig készségesen tájékoztatott.
– Az eső miatt nem jutottam le a városba, múltkor. De nem baj, mert olvastam a Kiskegyedben, hogy ez a rózsaolaj, pacsuliolaj is távol tartja a kullancsokat.
– Ez a pacsuliolaj? Az tuti! Engem is távol tart. Egyáltalán, hogy lehet megmaradni mellette a lakásban? És különben is, a Kiskegyed mióta számít, tudományos, ismeretterjesztő magazinnak? Vagy egyáltalán kutyás újságnak?
– Jó, jó! Igaz! De az ára alapján, biztosan jó lesz. Elég drága volt.
Megtudtam, hogy Picur fél éves Bravecto adagjába került a csodaszer. Végül is megérte. A kutya egy négy lábon járó potpurivá változott, és pár hétig frissen tartotta a lakást, az erdőt, és a várost, a megyét, a bolygót.
A következő beszerzést nem bíztam a véletlenre. Személyesen toltam le a kutya torkán a gyógyszert. Szinkronban Spyke-val.
Tiéd! Finom…
Jó is volt ez így, mert versenyhelyzetben az én kis PRT-m is sokkal szívesebben eszik meg bármit. Gyakorlatilag a vasszöget is, egészben.
Azóta nincs kullancs Picúrban sem, és a rémes, villogó biciklicsengő no meg a potpuri is a kukában landolt. Legalábbis nagyon remélem. 😀
Ismét győzött a tudomány a sötét babonaság felett. 😀 De nem pihenhetek, hosszú még az út, mert ősellenségeim a női magazinok, és a teleshopos ajánlások, no meg a Tv-s talk show-k lesből támadnak az én 77 éves barátnőmre. Olyan ez, mint a munkám. Naponta küzdök a csúsztatások, téves információk, rosszindulatú ferdítések, áltudományos marhaságok, és a homeopátia ellen! Sosem gondoltam volna, de már reggel meg kell kezdenem saját kis keresztes hadjáratomat, fent az erdőben. Aztán jöhetnek az orvosok és a gyógyszerészek. Ezek után, őket már simán megeszem reggelire. 😀
Kommentek