Spyke, már pici kora óta őrző-védő üzemmódban működik. A mi kis falkánk közelébe, csak az általa felállított, igen szigorú nemzetbiztonsági átvilágítás után kerülhet valaki. Nincs kivétel a szabály alól. Sokan buktak már el ezen. Például minden kutya, aki egy napnál hosszabb időt szándékozott velünk tölteni. Gazdástól vagy a nélkül. 😀
Még csak 10-12 hetes lehetett, -alig pár kilós csöppség, akit ölben cipeltem le és fel a lépcsőn, hogy ne terheljük túl a kis ízületeit-, amikor a szemközti házban, véletlenül nyitva maradt a kapu, és amint kiléptem az utcára – szigorúan betartva a frissen olvasott kutyás könyvek minden szabályát, és elsőként léptem ki a házból, / csillagos ötös/ – szembe találtam magam egy, teli torokból ugató német juhásszal, aki bőszen védte a területét. Addig legalábbis azt hitte, a mi járdánk is az ő területe. 🙂 Ekkor történt meg először, hogy a tökmag a testével védett. Nagy terpeszben, kihúzva magát, beállt a közém és a német juhász közé. Morgott egy kicsit, felborzolta a szőrét, és rendkívül félelmetesnek mutatta magát. Nem bírtam ki nevetés nélkül. A pár kilós, tejfogas, bepisilős megvédett. Nem tudom, miért és hogyan működött, de a német juhász haza futott. A törpe önbizalma pedig, napról napra nőtt.
Pár évvel később, éppen hármasban futottunk a tó körül, amikor feltűnt egy kan kutya. Szerintem aranyos volt, és látszott rajta, hogy szívesen csatlakozna hozzánk. Próbáltam oda hívni magunkhoz. Tisztes távolból követett minket. Egészen addig, amíg a falkánkban legelöl futó, – naná, hogy a kis terrier- meg nem elégelte a dolgot, és hátra nem ment hozzá. Csak a testbeszédével, rögtön lekapcsolta rólunk. A kutya még próbálkozott párszor, de a jóságos Spyke, -mivel nemhiába terrierből van, így elég kitartó- még háromszor elzavarta. Aztán, biztos ami biztos alapon, hátul futott tovább, hogy biztosan nekem se jusson eszembe barátkozni, és egyébként is, senki ne kerüljön a közelünkbe. 🙂 Ő majd intéz mindent. Négyszer annyit futott mint mi, mert hol elöl, hol hátul kellett védenie a falkát. 🙂
Legutóbb pedig Gazdit védte. A műtéte után, a szüleim házába mentünk, hogy ne kelljen megmásznunk azt a rengeteg lépcsőt otthon. A földszinti szobában aludt Gazdi. Spy, pedig egész nap, őrizte. Gyakorlatilag rajta, mellette feküdt. Érezte, hogy Gazdi most elesett, védtelen. Ki sem mozdult a szobából, nem ment ki se inni, se enni, se pisilni addig, amíg én meg nem érkeztem, hogy leváltsam, és én üljek Gazdi mellett. Egy hétköznap történt, hogy a szüleim és én is elmentünk otthonról, magára hagyva Gazdit és az őrzőjét. A szüleim értek haza először. Apukám bement hozzájuk, hogy megnézze mi van Gazdival, amikor Spy félálomból felugrott és jól megugatta. Gyakorlatilag nem engedte, hogy átlépje a küszöböt. A saját küszöbét. 🙂 Aztán Anyukám próbálkozott, de ő sem került birtokon belülre. Nem használt még a megvesztegetés sem, pedig bedobott mindent. Párizsit, csirkét stb. Az a kutya, aki gyakorlatilag betegre eszi magát náluk, most semmit sem kért. Végül hazaértem én is. Bementem a szobába leváltottam az őrséget, és Spy kikocogott a szüleimhez. Csóvált nekik, játszott velük,kiment a kertbe egy kicsit, ivott, mindent felfalt, és újra elfoglalta az őrhelyét.
Azóta már itthon vagyunk. Gazdi is erősebb már. A gyógyítás, őrködés azonban még nem lazult. Spy szerint még nincs teljesen jól, még nem a régi. Vigyázni kell rá. Ő pedig biztosan tudja. 🙂
Sokan aggódtak, főleg az elején, hogy nőként, egyedül, megyek a kutyával mindenhová. Erdőbe, rétre. Anyukám, a mai napig félt, a mi lesz ha… – és itt sorolhatnám a vészforgatókönyveit, van belőle jó pár 😀 . Ezek mindig, minden beszélgetésünk alkalmával elhangzanak. Sokan nem tudják, tapasztalták meg még, milyen az, ha egy kutya vigyáz rájuk. Spyke, az életénél is jobban szeret és vigyáz rám, ránk. Ő ezt tudja adni. Én pedig biztonságban érzem magam mellette, legyünk akár csak kettesben, sötétben, erdőben, réten, vadak közt. / Gazdi itt köhintett, mondván, azért ne essek túlzásba, mert az erdőben este, még ha hármasban vagyunk is, besz@ri vagyok. / Jó ez igaz. De Spyke- val akkor sem félek, sehol. Nagyobb biztonságban vagyok, mint néha az emberek közt. De ez már egy másik mese….
Kommentek