Terrierterápia, kockázatokkal és mellékhatásokkal...

Erdei tündérek, és egy kakukktojás…

Van kedvetek velünk tartani egy reggeli sétára? Igaz, már rég nincs ilyen napsütés, de szívesen megmutatom Nektek azt, amit mi láttunk, akkor reggel. Még  viszonylag szép és enyhe idő volt, amikor összefújta a reggeli szellő a kutyáinkat és minket Gazdikat. Hogy hol?  Hát abban az erdőben, ahol a tó és a patak is van. Bár… Tovább »

Csak egy péntek…

Ha péntek délután, akkor irány a rét. 🙂 Tudják jól ezt a barátnőim is, így én lehetek az animátor három kutya mellett. Három kutya, mind más igénnyel. Adva van egy úrhölgy, egy bizalmatlan, félős, nagyhangú lelenc, na és a saját terrierkém.  Elég vegyes a csapat, ránézésre is. A rét, azonban mindegyiknek kínál valami olyasmit, amivel… Tovább »

Sweet child o’ mine…

Első kutyás vagyok. Gyerekként, nem tarthattam otthon négylábú állatot, de azért volt több papagájom, három is. Az is több mint a semmi. 🙂 Mindig reméltem, hogy valamelyik majd beszélni fog. Nem így alakult. Pedig, minden szakirodalmat elolvastam róluk. 🙂 Ez megmaradt. Mármint, a szakirodalom olvasása. Amikor megjött Spyke, felszerelkeztem egy csomó könyvvel. Volt köztük C…. Tovább »

Az ég istennője…

Sokszor láttam őket. A város forgalmas útján haladtak. Üzletek, hentes, családi házak- a kerítések mögött ugató, házőrzőkkel- sportpálya mellett vezetett az útjuk, naponta. Irigykedve néztem azt a harmóniát, ahogy együtt mozogtak. Egy vékony, filigrán lány, póráz nélkül sétált egy rottweilerrel, aki szigorúan egy vonalban haladt vele, semerre sem nézett, semmi sem zökkentette ki. Sem a… Tovább »

Azok a bizonyos három napok…

Előre elnézést kérek a férfi olvasóktól. A bejegyzés csakis Gazdiról, és egy ismerős – kutyás – férfiről szól. Ha valaki mégis magára ismer, az csak a véletlen műve lehet. 😀 Nálunk rendet tartani, és mindenki napjaiba rendszert csempészni az én dolgom. Gazdival sok mindenben hasonlítunk, de a különbözőségünk egyik kiváló példája az önmagunkról való gondoskodás… Tovább »

Romantikus szombat délután… / A kutya, a fácán és a…./

Miután tényleg szükségem volt némi kukoricára az őszi dekorációhoz, halált megvető bátorsággal visszamentem a rétre. Óvatosan leparkoltam. Vadkan sehol. Remek. Akkor ma van a csajozós napja, mi meg mehetünk egy teljes kört. A szokásos útvonalunkon haladtunk, amikor Spyke meghallotta, hogy valami mozog a fák közt. Berontott, én pedig azonnal felmértem, hogy merre futok, ha netán… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!