Szerintem, valamennyien jól ismerjük azokat az embereket, akikkel, ha belépnek valahová, megtelik egy szoba. Ez még nem is gond, ha szellemesek, műveltek, sziporkáznak. Mégis, idén nyáron, amikor kint üldögéltem a kertben, kezemben egy jó könyvvel és némi jeges teával, no meg a napágy alatt a békésen szunyókáló testőrömmel, Spyke-val, volt, hogy úgy éreztem, olyan valóság show-ba csöppentem, amire egyáltalán nem voltam felkészülve.
Ejtőzünk, olvasunk…
A szomszédok színes serege, éli mindennapjait, hangosan vagy kevésbé zajosan, a kertben. Tudom, tudom. Tolerancia. Igen, tanulgatom, de ezek olyan “izgalmas” emberek voltak, hogy Spy is csak kapkodta a fejét. 🙂
Közvetlen szomszédék, kerti partijára – akikről meg kell jegyeznem, hogy nagyon illedelmesek, műveltek, ápoltak, úgy 60 év körüliek, csinosak, színes nyári ruhákban, gyöngysorral a nők, a férfiak pedig hosszú vászon nadrágban, ingben – megérkezett a következő, nőnek csúfolt sejt halmaz, kutyástól. Már a látvány is sokkoló volt. Kockás nadrág / térdig érő/- el nem tudom képzelni, hogy ezt női ruha osztályon árulják bárhol is-, kikopott szürke póló, valami világbéke felirattal, keresztpántos lapos papucs vagy sarú,- az a darab ami már önmagában is kiégeti a retinámat- valami frizurának nem csúfolható, hajszerűség, és huszárkapitányokhoz illő bajusz. Ha Spyke-t nem nyűgözi le a kutyája, egyből bemenekültem volna, így azonban kénytelen voltam időnként odaszólni neki, hogy jöjjön vissza a kerítéstől. A hangomra a”nő” egyből reagál. Bár, nem ő a házigazda, invitál, hogy menjek be, éppen most sül a grill kolbász. Halkan megköszönöm, igyekszem nem ránézni, és közben átkozom magam, amiért a limonádés kanalammal nem kapartam ki korábban a saját szemem, mert ez a látvány testközelből is döbbenetes. Szóval, még egyszer megköszönöm az invitálást és elmondom, hogy vegetáriánus vagyok. Felhördül. Olyan monológba kezd a kolbászokról, töpörtyűről, húsokról, pálinkáról, sörről, hogy csak pislogok. Na igen, számára ezek ám az élet nagy pillanatai.
A hús monológ alatt, nekem ez a kép villant be…
Spy, még mindig a kutyájával van elfoglalva, boldogan futkároznak a grill körül. A kutyus nagyon jó fej. 😀 Szomszéd néni is kijön,hallotta mi történt, és próbálja menteni a menthetőt. “Angyalkám,- szól hozzám- megkínálhatom egy kis sajttal és gyümölccsel? A kutyák is játszanak addig. ” 🙂
Itt, már érzem, hogy maradnom kell, mert ő, mindig végtelenül kedves velem. Leülök hát közéjük, és igyekszem nem tudomást venni a “fő” vendégről. Elkészültek a húsok, nekiállunk vacsorázni. Kint 40 fok van, ám a “nőt” ez nem zavarja, csorog a zsír a száján – és bajuszán 🙂 – és szünet nélkül magyaráz. A többiek, szépen esznek, ölükben a szalvétával, amit használnak is, ha szükséges. 🙂 A szuper vendégnek nagyon tetszik, hogy dinnyét eszem, fetával. Grill kolbásszal hadonászva, magyarázza ismét, miért jó a húsevés, és milyen hiánybetegségeim lesznek, ha így fojtatom. A város, összes fellelhető hamburgeresét, török és görög húsárusát, személyesen ismeri, sőt a vásárcsarnokban a kolbászosról is ódákat zeng. A műsor nekem szól. Semmi gond. Bírom. Még. Majd csattanóként, odatol elém egy adag sültet. Kóstoljam csak meg! Kicsit összeszűkül a szemem,- akik jól ismernek, tudják, hogy valami készül- és valóban, én a legnagyobb lelki nyugalommal, magamhoz hívom Spy-t, majd megetetem. Kézből. Az asztalnál.
Szépen csúszik a vacsora…
Tudom, hogy nem kéne provokálnom, de esküszöm jól esett. 😀
Szomszéd néni csak mosolyog. A vendégbe belefagy a szó. Morog valamit a bajusza alatt, arról, hogy ez nem kutya kaja. Felpattan, és elkéri a távkapcsolót, mert mindjárt kezdődik a vízilabda meccs, azt pedig ki nem hagyná. Berobog a nappaliba, mögötte üget a kutyája. Rettentő jó modorra vall, hogy faképnél hagy mindenkit. A többi vendég fellélegzik, folytatódik a beszélgetés, immár nem ordítva, hanem duruzsolva.
Lassan, mi is indulni készülünk, megköszönöm a vendéglátást, és elnézést kérek, hogy így reagáltam. Szomszéd néni így szól: ” Rokon “kislány”. 40 éves és még egyedül van, csak a kutyájával. Tudja angyalkám, férfit is csak akkor lát alsógatyában, ha póló meccset néz. :-)”
Imádom a nyár estéket, különösen ha elmegy a vendég sereg, és újra csend van körülöttem. 🙂
Kommentek