Na, nem a tévében futó műsorra gondolok, arra ahol az Úr földi szószólója egy telemarketinges. 🙂 Inkább arra, hogy egy jó kis kutyás délutánt terveztem, akár több órás kirándulással, hazafelé fagyizással. Teljesen elfogulatlanul állítom, mi több, tudom hogy, Spyke nem egy minta kutya. Amikor terriert választottunk, sok mindenre felkészültünk. Persze, voltak meglepetések, igazi garázdaságok mindig történtek, habár nem túl töményen. De olyan nap – mint a vasárnapi – amikor minden, egy séta alatt fordul elő, és amivel tényleg kiveri -még egy angyal türelmével bíró gazdinál is- nem, hogy nálam a biztosítékot, ritkán adódik. Szerencsére.:-) Nézzük hát, milyen az amikor egy séta alatt bedob mindent? Jöjjön, a fotókkal illusztrált séta története. Igazi gyöngyszemek vannak köztük. 🙂 Figyelem a következő képek alkalmasak a nyugalom megzavarására. 😀 Csak erős idegzetűeknek ajánlott!
A séta elején még minden idillinek tűnt. Szép idő, kedves szófogadó kutya. Mehetünk is!
Megérkeztünk…
Aztán elrohant, és hozott egy kis ajándékot nekem.:-)
Bűzlő, őzláb… / Nem gomba. 🙂 /
Melyik nő ne örülne ilyen gáláns ajándéknak? Addig, amíg nem volt vele dolgom, én is örültem. .-) Miután sikerült rávennem Spy-t, hogy csak pisilje le, és hagyjuk is ott, tovább mentünk. Kicsit fülledt volt az idő, a felhők lenyomták a párás meleget, egyszóval wellness medence után nézett. Ezekben az a jó, hogy kettő az egyben működnek, inni és fürdeni is lehet benne. Egyszerre is akár. 🙂
Híres gyógyfürdő…
Ilyen csekélységeken már nem akadok fenn, hiszen tudom, hogy egy kis vízzel mindez lejön, hisz csak sár. Sőt, gyakran én mutatom meg ezeket a helyeket, amikor látom, hogy nagyon liheg. Tehát fürdőzés kipipálva, mehetünk is tovább. Hiszen alig pár perce érkeztünk csak, hosszú még a körünk. A jófiú, persze tudja merre megyünk, ismer minden útvonalat, naná hogy,rohan előre. Állandóan sietünk. Látom, hogy hol veszi be a kanyart, és ebből már pontosan tudom, hogy a következő állomás a rókalyuk. Olyan ez, mintha kincskeresőset játszanánk. Csak én a kutyát keresem, bizonyos pontokon, nem egy elásott ládikát. Persze, hogy nem tévedtem nagyot, ismerjük már egymás minden gondolatát. Meg is találom a lyuknál, ahol éppen szorgalmasan nagyobbítja a bejáratot. 🙂 Legyen csakkényelmesebb a bejutás.
Bingó, naná, hogy ott van..
Bemászik, mit mászik, szabályosan elmerül. Kicsit morog és ugat a föld alatt, aztán kitolat.Újabb adag erdei talaj rakódik, rá, de nem gond, ezt is lemossuk majd a tónál. Várom, hogy ásson és ki be közlekedjen. Had fáradjon kicsit. Előjön, szó szerint egy agyag golyó. A szeme is sáros. Nem vicc, úgy néz ki mint a bányászok. Szépen kitörölgetem, és a lokátor füleit is, amik immár cékla színben pompáznak. Hát jó, mivel meleg is van, el is fáradt, ideje vissza indulni. Újra becélozzuk a merülő medencét. Amíg elrohan, van időm mezei virágokat fényképezni.
Nem tudom mi ez, de nekem tetszik…
Aztán lábdobogást hallok. Elvágtázik mellettem Spy, és istentelen szagot húz maga után. Itt már nem voltam annyira derűs hangulatban. Amikor utolérem a trikolór színű kutyán újabb színt és szagot vélek felfedezni. Valami oszló dög maradványait, és a szagát. Alapos munkát végzett, az egyik oldalán tokától bokáig bűzlik.
Nem nézek oda…
Elborult aggyal, sietek a kocsihoz, természetesen útba ejtve a dagonyát, nehogy kimaradjon valami véletlenül visszafelé. Fagyizós program törölve! Alig várom, hogy otthon kimosdassam majd. Hazáig, pedig lehúzott ablakkal utazunk, mert förtelmes a bűz. Elmagyarázom, hogy még menhelyeken sem láttam hozzá foghatót, mert azok a kutyák sokkal tisztábbak mint ő. Belevigyorog a visszapillantóba, és kicsit közelebb ül, hogy jobban hallja mit durrogok, én meg jobban érezhessem a vonzó, férfias illatát. Szerintem kimondottan elégedett magával.
Ha közelebb megyek, jobban érzed?
Otthon, némi gyógynövényes és nercolajos fürdő várja. Háromszor mostam át, de nem lett tökéletes. Fehérnek, fehér, de nyomokban még érezni a büdöset rajta. Úgy további két napig… Rám pedig egy laza fertőtlenítés vár csak, úgy mint fürdő, kocsi, nyakörv, törölközők stb. A kutya marhára elégedettnek tűnik, mert csak fekszik a helyén és sóhajtozik. Tényleg elfáradt, ez a része a sétának rendben is volt.
Elfáradtam, éhes is vagyok…
Lerogyok én is a kanapéra. Nem csak Spyke fáradt el, de a személyzet is. Aztán, amikor arra gondolok, hogy mindez egy újabb terápiás foglalkozás volt, már mosolygok. Hiszen így tanít egy kutya türelemre, alázatra…
Kommentek