Terrierterápia, kockázatokkal és mellékhatásokkal...

St. Hubertus napja volt. “St. Hubertus, a vadászok, lövész céhek, erdészek, kovácsok, csengettyűkészítők, mészárosok, tímárok, szűcsök védőszentje, és a kutyákat veszettség ellen védő szent. Oltalmát kérik kutyaharapás és kígyómarás ellen.”  Idézet a Vadásztól. 🙂   Spy és én erdei túrára indultunk. Gazdival megbeszéltük, hogy a séta után lemegyünk hozzá a birtokra, és segítünk málnát ültetni…. Tovább »

Hosszú száraz, forró nyár van. Olyan, ami igazán feladja a leckét egy kutyás családnak. Tekintve, hogy a kutya kisebb szívproblémákkal küzd. Érthető hát, hogy a napunk központi kérdése a: Hogyan hűtsem le a kutyát? Mindent bevetünk ami csak eszünkbe jut. Állandóan van jégkocka az ivóvízben. Hűsítő matrac, hűsítő gallér nélkül sehová sem megyünk. Víz és… Tovább »

Biztosan észrevettétek, hogy egyre ritkábban írok. Kicsit az időhiány is közrejátszik, de van egy teljesen tudatos döntés is emögött. Sosem voltam nagy kütyü rajongó, és a mostani internet befolyásolt létünk sem tetszik igazán. Elmesélek egy rám nagyon is jellemző történetet. A mobilszolgáltatóm hívott, nemrég. -Üdvözlöm, azért keresem, mert lassan lejár a hűségideje, és van pár… Tovább »

Adott egy varázslatosan szép vidék. Mert a Mecsek völgyeiben megbúvó falvaknál, nincs szebb. Orfű, Abaliget, Husztót, Kán, Szentkatalin, Kovácsszénája, Bodolyabér. Igaz, nekünk  15-20 perc autóval, de mégis imádok arra kutyázni, arra sétálni. Nem véletlen, hogy az egyik mesebeli falu szélén van a birtokunk. 🙂 Nem élnék máshol. Nem élnék máskor. Nem élnék másokkal. Szeretek megélni… Tovább »

Néhány sétánk egészen különleges. A réten, az erdőben, és a mezőkön, valódi nagybetűs kalandokat élhetünk át. Olyanokat, amiket kutya nélkül, soha sem tapasztalhattunk volna meg. Erre a sétára, különösen élesen emlékszem. Egyrészt azért mert nem túl régen volt, másrészt pedig azért, mert volt aznap valami furcsa az állatok viselkedésében. De kezdjük az elején. Idén télen… Tovább »

Ha bárki azt gondolta, – mint én, korábban- hogy az élet vidéken csupa móka és kacagás, nos azt valaki nagyon csúnyán félrevezette. Esetünkben ez a Vadász volt, de vele még külön számolunk. 😀 Az, hogy boldog földbirtokosok lettünk Gazdival és Spy-al, bizony rengeteg plusz teendőt rót ránk. Gazdi már megtette amit tudott, kipucolta a területet…. Tovább »

Ez a történet még nyáron kezdődött. Gazdival kitaláltuk, hogy belevágunk  nagy álmunk megvalósításába. Spyke, baba kora óta járjuk a Mecseket. Szinte minden útvonalat ismerünk már, de a szívünknek legkedvesebb mégis a rét, és környéke. Ha húzunk egy 10 km-es sugarú kört, akkor be is tudjuk határolni, hol keresgéltünk.  Mert a vágyunk, egy saját kis birtok… Tovább »

Ha listát kéne készítenem arról, hogy mit szeretek, és mit nem az életben, hát biztosan több dolog szerepelne a pozitív oldalon. Alapvetően optimista vagyok, a listákat, pedig nagyon szeretem. 😀 Meg a pontosságot, és a tisztaságot, meg a rendet, és a… Listázhatnám még… 😀 Van azonban, a nem szeretem dolgok között egy, amivel biztosan ki… Tovább »

Három a kislány. Mindig mosolyogtam rajtuk, amikor megláttam a csoportképüket. Az anyukával együtt négy. Mert így volt teljes a kis család. De kezdjük az elején. Van egy csodálatos barátnőm. Imádja a kutyáit, és mindenkinek segít. Legyen szó az én kis PRT-m  sétáltatásáról, vagy arról, hogy átmenetileg befogadjon néhány kutyát a kozmetikába, amikor már végképp nem… Tovább »

Talán az idő, talán csak a véletlen, de lehet, hogy inkább Spyke közönye más kutyák iránt, alakította úgy az életünket, hogy egyre több, lassacskán már senior korba lépő kutya barátunk van. Bár a kis PRT is 11 és fél éves már, őt azért még nem sorolom ide.  Azokban a könyvekben, amiket 11 és fél éve… Tovább »